10 Comments

Biztosan nem próbálnám ki! Pár éve jöttem rá, saját bőrömön, hogy a klausztrofóbia tényleg nem kamu.

Expand full comment

Az egri minaretben volt halálfélelmem. Amikor felértem, nagyon komolyan elgondolkodtam, hogy leszólok, hívják a tűzoltókat, hogy szedjenek le onnan. :-(

Expand full comment

Mint enyhe klausztrofóbiás, már az ábra megtekintése is rosszullétet okoz. Előbb próbálnék meg ugyanebből a mennyiségű fából ácsolt tutajon hazahajózni.

Expand full comment

De gondolom nem Ausztráliából Angliába :-)

Expand full comment

A "dobozban feladom magam" sztorikról mindig ez a film jut eszembe:

https://recorder.blog.hu/2011/01/20/diorissimo_kisjatekfilm_1980

Expand full comment

Volt egy amerikai üzletember, aki Szaúd-Arábiába vetődött fémkonstrukciós üzleti ügyekben. Sejk "partnere" útlevelét elvette, fizetni elfelejtett és végül férfi szexuális szolgáltatásokra, akarta rávenni a járandósagért cserébe.

Ő is egy ládába téve szökött meg, az ő esetében a csomagot nem az első (tervezett) gépre tették föl, így kb. (azt hiszem) egy teljes napos-napot a reptér betonján töltött...

Végül egyben hazajutott, aztán sikerrel (!) perelte be az iszlám bíróságon gazember partnerét.

A sztoriból film is készült, én ezt láttam.

Expand full comment

Kizárt, és nem is a klausztrofóbia jutott először eszembe, hanem a kis, kényelmetlen póz, összekuporodva minimum másfél napig.

Expand full comment

És akkor még nem is beszéltünk az anyagcsere-problémákról...

Expand full comment

nyilván elsőre ez a progléma ugrott be nekem is. Meg egy jelenet a Hétköznapi vámpírok c. filmből, mikor a vámpír szerelme után utazna Új-Zélandra, de az inasa rosszul címezte meg a koporsót így másfél évig tartott az utazás.

Expand full comment

Hát van olyan eset amikor futóműböl esnek ki emberek - sajnos. Nekik még ládára sem telik.

Expand full comment