Ez kb. Rambo film kategória, mikor a hős egyedül legyőz egy száz fős társulatot egy késsel.
Egy ilyennek már komoly pszichikai hatása is lehetett az olaszokra, hogy 9 ember szinte szarrá ver 1200-at. Mert számukra ez a győzelem inkább csúfos vereség volt, még akkor is, ha jellemzően a védekezők előnyben vannak a támadókkal szemben.
Hát elég morcosak is voltak az olaszok utána, még az se nagyon vigasztalta a talján katonákat, hogy a békekötés után elfoglalhattak néhány ezer négyzetkilométert Dél-Franciaországból. Igaz, nem voltak ott túl sokáig :-)
Az amerikaiknál volt egy Audie Murphy nevű katona, aki Normandiában, miután minden fegyvere tönkrement, a bunkerban található aknavető-gránátokat dobálta - kézzel! -. a németre. Túlélte, Medal of Honor lett a jutalma.
A történelemtanításból és a háborús filmek világából az valahogy kimaradt, hogy a gyarmatokon pl. Madagaszkáron a francia gyarmati hadsereg a németek oldalán harcolt az angolok ellen a vazallus kormány vezénylete alatt.
A franciák ellenálltak, baszk sapkát viselve, hagymaárusnak álcázva. És pont. Mint a "Halló, halló!" sorozatban. A "fekve együttműködő nők" 1944-45-ös megalázásával, és bizonyos tekintetben máig tartó meghurcolásával lerendezték a dolgot. Pl. Francois Mitterand szocialista politikus államtitkár volt a Vichy kormányban.
Azért az a "harcolás" tényleg az első puskalövés elhangzásáig tartott, mert akkor megadták magukat, lásd az észak-afrikai amerikai partraszállás, egy sortűz, aztán fehér zászló lengetése... Délkelet-Ázsiában meg a Japánok "felügyelete" alatt működtek a Vichy-franciák. Egy olyan francia gyarmat volt, ami kezdettől fogva Vichy-ellenes volt, Francia Egyenlítői-Guinea, ahol egy Haiti születésű, de guineai családból származó (tehát fekete) volt a kormányzó, Felix Eboué, aki befogadta De Gaulle-t és csekély számú követőjét, miután sehol nem tudta megvetni a lábát.
Hősök akadtak mindenhol. A Westerplatte a lengyeleknél, az a híres ház (sajnos nem tudom hol) Oroszországban, Alamo Kaliforniában, vagy a Zulu csata, Dél Afrikában.
Ez kb. Rambo film kategória, mikor a hős egyedül legyőz egy száz fős társulatot egy késsel.
Egy ilyennek már komoly pszichikai hatása is lehetett az olaszokra, hogy 9 ember szinte szarrá ver 1200-at. Mert számukra ez a győzelem inkább csúfos vereség volt, még akkor is, ha jellemzően a védekezők előnyben vannak a támadókkal szemben.
Hát elég morcosak is voltak az olaszok utána, még az se nagyon vigasztalta a talján katonákat, hogy a békekötés után elfoglalhattak néhány ezer négyzetkilométert Dél-Franciaországból. Igaz, nem voltak ott túl sokáig :-)
Az amerikaiknál volt egy Audie Murphy nevű katona, aki Normandiában, miután minden fegyvere tönkrement, a bunkerban található aknavető-gránátokat dobálta - kézzel! -. a németre. Túlélte, Medal of Honor lett a jutalma.
A történelemtanításból és a háborús filmek világából az valahogy kimaradt, hogy a gyarmatokon pl. Madagaszkáron a francia gyarmati hadsereg a németek oldalán harcolt az angolok ellen a vazallus kormány vezénylete alatt.
A franciák ellenálltak, baszk sapkát viselve, hagymaárusnak álcázva. És pont. Mint a "Halló, halló!" sorozatban. A "fekve együttműködő nők" 1944-45-ös megalázásával, és bizonyos tekintetben máig tartó meghurcolásával lerendezték a dolgot. Pl. Francois Mitterand szocialista politikus államtitkár volt a Vichy kormányban.
Azért az a "harcolás" tényleg az első puskalövés elhangzásáig tartott, mert akkor megadták magukat, lásd az észak-afrikai amerikai partraszállás, egy sortűz, aztán fehér zászló lengetése... Délkelet-Ázsiában meg a Japánok "felügyelete" alatt működtek a Vichy-franciák. Egy olyan francia gyarmat volt, ami kezdettől fogva Vichy-ellenes volt, Francia Egyenlítői-Guinea, ahol egy Haiti születésű, de guineai családból származó (tehát fekete) volt a kormányzó, Felix Eboué, aki befogadta De Gaulle-t és csekély számú követőjét, miután sehol nem tudta megvetni a lábát.
A madagaszkári csatát olvasd el a wikin. Jó véres partraszállás, több hónapos elhúzódó harcok.
3 napos csata volt, 150 elesettel vichy oldalon, az 1200 fogolyból 900-an átálltak De Gaulle-hoz
Párizsban nem volt öszinte a francia profeszor mosolya a viccem után.
Miért vannak olyan szép árnyas fák az "Avenue des Champs-Élysées"-n ?
Hogy a német katonák ne izzadjanak, amikor bevonulnak Párizsba :) .
Ez volt az ő Thermopülájuk, csak szerencsésebb véggel.
Hősök akadtak mindenhol. A Westerplatte a lengyeleknél, az a híres ház (sajnos nem tudom hol) Oroszországban, Alamo Kaliforniában, vagy a Zulu csata, Dél Afrikában.