Az USA alkotmánya egyike a világ legrégebbi, még hatályos jogszabályainak: 1788. június 21-én lépett érvénybe, s köztudott, hogy az amerikaiak jogkövető többsége rögeszmésen ragaszkodik úgy a betűjéhez, mind pedig a szellemiségéhez. Az elmúlt 236 évben kapott ugyan 27 kiegészítést, de magához a mindössze 7 (hét) szakaszból álló, összesen kábé 4500 szót tartalmazó alapszöveghez nem nyúltak.
Mennyire jó meglátás ez a vén Thomastól! És perspektívába is helyezi azt a végtelen nyüglődést a második kiegészítés körül. Mikor a honszülők (gender neutral term 😁) törvénykeznek, az ilyen gondolatok, hogy nem jönnek elő? Vagy előjönnek, de valami lobbiérdek lekeveri ezt az érvet? Lobbiérdek: lustaság... bár ez hülyeség, mert 20 év múlva már nem az ő dolguk lenne a feissítés.
Amúgy meg az üzleti vállalkozásoknál alkalmazott minőségbiztosítási rendszerek is előírják a szabályok/folyamatleírások felülvizsgálatát. Ezt simán bevezethetnék a törvényekrebvonatkozóan is.
Tényleg érdekes ötlet. Az amerikaiaknak van jó néhány XVIII. századból itt ragadt maradványa (pl. az elektori rendszer), amihez nem lehet hozzányúlni. Egyébként is érdekes lenne megnézni, mennyi törvény marad ténylegesen változatlan 20 éven keresztül, mennyi az, amennyit meg kellene újítani pluszban a jelenlegi törvényhozói munkán felül. Az merült fel bennem, hogy mi van, ha lejár egy törvény és nem sikerül helyette újat hozni (pl. választási törvény) - akkor milyen szabályok lépnek életbe?
Szerintem lehetne egy általános szabály, mely szerint ha - valamilyen szükséghelyzet vagy valami hasonló miatt - elmarad egy törvény megújítása, akkor a szükséghelyzet (vagy a másik ok) megszűnéséig hatályban marad. Vagy valami ilyesmi.
Ez viszont pont a jelenlegi állapotot jelenti - ha nem nyúlnak hozzá, akkor hatályban marad :-) A "szükséghelyzet" definícióján múlik a dolog, illetve hogy teszünk különbséget a "szándékosan nem megújított" törvény és a "szükséghelyzet miatt nem megújított" törvény között? Csak olyan radikális megoldás jutott eszembe, hogy a lejáró törvények egy évvel a lejárat előtt automatikusan a Kongresszus elé kerülnek és amennyiben nincs zárószavazás (megújul vagy sem) 10 napon belül róluk, a teljes Kongresszus megy börtönbe egy hónapra és jöhet az új választás :-)
Ennek szerintem a nem intézményesült manifesztációja a textualista vs originalista alkotmányértelmezési gyakorlat. Az egyik a tv betűjéhez míg a másik a szelleméhez igyekszik igazodni - nagyon slamposan összefoglalva. Kicsit bővebben: az originalista megközelítés figyelembe veszi a szöveg keletkezésének körülményeit , stb és próbálja visszafejteni a mögöttes jogalkotói szándékot. Ebben én látok némi implicit revíziós szándékot, de tény, hogy teljesen esetleges és így is vita van belőle.
Ahogy azt is érdekesnek találom, hogy a kiegészítések száma alapján sikerült egy ideig ezt a megújulást tartani. Illetve, hogy az említett II. kiegészítést hogyan nem sikerült tovább kalapalni..
Furák ezek az amerikai pénzek, anno SZéchenyi Zsigmond, amikor Alaszkában vadászott 1935-ben, akkor az útleírásban kiemelte, hogy Alaszkában csak a negyeddollárost használják, a 10 centest alig. De inkább átadom neki a szót:
"Jellemző, hogy a quarter, a negyeddolláros ezüstpénz, a legkisebb fizetési eszköz Alaszkában. Dime-ot, vagyis tízcentes ezüstöt csak nagy ritkán, centes rézpénzt pedig még véletlenségből sem látni. A quartert, vagyis negyeddollárost, Alaszka-szerte bitnek, ,,kevésnek" hívják. Ha hetvenöt centért vásárolsz valamit, a boltos three bits-t kér tőled, három „kevéskét". Ha másfél dollár a tartozásod, hat kevéskét fizetsz. Mondom, a rézpénz oly ritka, ha meglátják nálad a sewardi kereskedők, elkérik tőled emlékbe. Üvegszekrénybe teszik, vagy szerencsefillérnek használják. Nincs is olyan portékájuk, amelynek ára egy-húsz vagy kettő-hatvan lenne. Csak huszonöttel osztható árakat ismernek Alaszkában. Nem kicsinyeskednek. "
A magyar honatyák teljes egészében elfogadták Jefferson javaslatát: az alaptörvényt szükség szerint módosítják. Szerencsére nem "csúfolják" Alkotmánynak.
OFF
Q: az Alapító Atyák hol írták alá az Alkotmányt?
A: a lap alján.
Mennyire jó meglátás ez a vén Thomastól! És perspektívába is helyezi azt a végtelen nyüglődést a második kiegészítés körül. Mikor a honszülők (gender neutral term 😁) törvénykeznek, az ilyen gondolatok, hogy nem jönnek elő? Vagy előjönnek, de valami lobbiérdek lekeveri ezt az érvet? Lobbiérdek: lustaság... bár ez hülyeség, mert 20 év múlva már nem az ő dolguk lenne a feissítés.
Amúgy meg az üzleti vállalkozásoknál alkalmazott minőségbiztosítási rendszerek is előírják a szabályok/folyamatleírások felülvizsgálatát. Ezt simán bevezethetnék a törvényekrebvonatkozóan is.
Mindenben egyetértek, kivéve Thomas levénezését, ugyanis mindössze 46 éves volt, amikor ezt a levelet írta az akkor 38 éves Madisonnak :-)
Tényleg érdekes ötlet. Az amerikaiaknak van jó néhány XVIII. századból itt ragadt maradványa (pl. az elektori rendszer), amihez nem lehet hozzányúlni. Egyébként is érdekes lenne megnézni, mennyi törvény marad ténylegesen változatlan 20 éven keresztül, mennyi az, amennyit meg kellene újítani pluszban a jelenlegi törvényhozói munkán felül. Az merült fel bennem, hogy mi van, ha lejár egy törvény és nem sikerül helyette újat hozni (pl. választási törvény) - akkor milyen szabályok lépnek életbe?
Szerintem lehetne egy általános szabály, mely szerint ha - valamilyen szükséghelyzet vagy valami hasonló miatt - elmarad egy törvény megújítása, akkor a szükséghelyzet (vagy a másik ok) megszűnéséig hatályban marad. Vagy valami ilyesmi.
Ez viszont pont a jelenlegi állapotot jelenti - ha nem nyúlnak hozzá, akkor hatályban marad :-) A "szükséghelyzet" definícióján múlik a dolog, illetve hogy teszünk különbséget a "szándékosan nem megújított" törvény és a "szükséghelyzet miatt nem megújított" törvény között? Csak olyan radikális megoldás jutott eszembe, hogy a lejáró törvények egy évvel a lejárat előtt automatikusan a Kongresszus elé kerülnek és amennyiben nincs zárószavazás (megújul vagy sem) 10 napon belül róluk, a teljes Kongresszus megy börtönbe egy hónapra és jöhet az új választás :-)
Ez a dolog a börivel nagyon tetszik!!! Valami hasonlót akár már most is be kellene vezetni ;-)
Na de hát nálunk pont meg is szavaznak mindent is a gránitszilárdságúba, ha kell (ha nem)! :s
Ennek szerintem a nem intézményesült manifesztációja a textualista vs originalista alkotmányértelmezési gyakorlat. Az egyik a tv betűjéhez míg a másik a szelleméhez igyekszik igazodni - nagyon slamposan összefoglalva. Kicsit bővebben: az originalista megközelítés figyelembe veszi a szöveg keletkezésének körülményeit , stb és próbálja visszafejteni a mögöttes jogalkotói szándékot. Ebben én látok némi implicit revíziós szándékot, de tény, hogy teljesen esetleges és így is vita van belőle.
Ahogy azt is érdekesnek találom, hogy a kiegészítések száma alapján sikerült egy ideig ezt a megújulást tartani. Illetve, hogy az említett II. kiegészítést hogyan nem sikerült tovább kalapalni..
Furák ezek az amerikai pénzek, anno SZéchenyi Zsigmond, amikor Alaszkában vadászott 1935-ben, akkor az útleírásban kiemelte, hogy Alaszkában csak a negyeddollárost használják, a 10 centest alig. De inkább átadom neki a szót:
"Jellemző, hogy a quarter, a negyeddolláros ezüstpénz, a legkisebb fizetési eszköz Alaszkában. Dime-ot, vagyis tízcentes ezüstöt csak nagy ritkán, centes rézpénzt pedig még véletlenségből sem látni. A quartert, vagyis negyeddollárost, Alaszka-szerte bitnek, ,,kevésnek" hívják. Ha hetvenöt centért vásárolsz valamit, a boltos three bits-t kér tőled, három „kevéskét". Ha másfél dollár a tartozásod, hat kevéskét fizetsz. Mondom, a rézpénz oly ritka, ha meglátják nálad a sewardi kereskedők, elkérik tőled emlékbe. Üvegszekrénybe teszik, vagy szerencsefillérnek használják. Nincs is olyan portékájuk, amelynek ára egy-húsz vagy kettő-hatvan lenne. Csak huszonöttel osztható árakat ismernek Alaszkában. Nem kicsinyeskednek. "
Hát Alaszka mindig is peremvidék volt fura szokásokkal, ráadásul 1959-ig még tagállami státusszal sem rendelkezett, csak "territórium" volt.
Kár, hogy nem Madison portrés bankjegyet kaptál. (Raymond Chandler : Elkéstél Terry)
Hát nem mondom, hogy visszautasítottam volna ;-)
A magyar honatyák teljes egészében elfogadták Jefferson javaslatát: az alaptörvényt szükség szerint módosítják. Szerencsére nem "csúfolják" Alkotmánynak.