Jefferson levele

Az USA alkotmánya egyike a világ legrégebbi, még hatályos jogszabályainak: 1788. június 21-én lépett érvénybe, s köztudott, hogy az amerikaiak jogkövető többsége rögeszmésen ragaszkodik úgy a betűjéhez, mind pedig a szellemiségéhez. Az elmúlt 236 évben kapott ugyan 27 kiegészítést, de magához a mindössze 7 (hét) szakaszból álló, összesen kábé 4500 szót tartalmazó alapszöveghez nem nyúltak.

Ehhez képest Thomas Jefferson (aki a Függetlenségi Nyilatkozat alapverzióját megfogalmazta, később az USA harmadik elnöke lett) 1789 őszén, még párizsi nagykövetként írt egy levelet James Madisonnak (másik alapító atya, a negyedik elnök), amelyben alaposan, részletesen, mondhatni nagyon bőbeszédűen kifejti azon jogi és erkölcsi álláspontját, mely szerint egyetlen alkotmánynak, sőt törvénynek sem lenne szabad hatályban maradnia 19 évnél hosszabb ideig. Az elméletét megalapozó fő érv az, hogy egyetlen generációt sem szabad arra kényszeríteni, hogy az előző nemzedékek által megalkotott normák szabályozzák mindennapi életét. Az idők változnak az emberekkel, a szokásokkal és az erkölcsökkel együtt, hogyan képzelhető el tehát, hogy pont a jogszabályok maradjanak állandóak, amelyek ezeket szabályozzák?

Érdekes vélemény, függetlenül attól, hogy - tudomásom szerint - egyetlen állam sem tette a magáévá sem a múltban, sem a jelenben. A törvények persze mindenhol változnak előbb-utóbb, de főszabályként a kötelező módosítás sehol sem létezik.

A szóbanforgó levél itt olvasható angolul. Imádta az írásbeli kommunikációt, míg retorikából nem volt valami penge. Sose szeretett beszédeket tartani, ennek ellenére négy évig alelnök volt, nyolc évig meg elnök. Ma már ez biztos nem jönne össze neki.

Jefferson amúgy ettől függetlenül is nagyon jó fej volt, szerintem George Washingtonnál is jobb. Minden érdekelte, a természettudományoktól és az építészettől kezdve a jogon keresztül az állattenyésztésig és a régészetig. Hat nyelven beszélt, írt és olvasott, továbbá ő alapította a West Point Katonai Akadémiát is, ami blogunk tematikája szempontjából az egyik kiemelkedő érdeme.

(A két illusztráción a kétdolláros bankjegy, aminek előoldalán Jefferson látható, a hátoldalon a Függetlenségi Nyilatkozat aláírása. Ez a bankjegy annyira ritka, hogy az ezzel fizetni akaró az USA-ban gyakran azzal szembesül, hogy nem fogadják el, mert sokan azt hiszik, hogy hamisítvány. Én ezt úgy 20 éve kaptam egy FBI-os havertól Washingtonban, mert nem akartam elhinni neki, hogy tényleg van ilyen. Állítólag többet ér, mint a névértéke, de nem akarom eladni, mert egy olyan embertől kaptam, akinek sokat köszönhetek szakmailag. Thanks, George!)