7 Comments

Mór és Kaiser Ede... Írhatnál arról is, hogy sikerült ennyire félrevinni a nyomozást (már amennyire lehet). Egyik ismerősömet, aki történetesen akkor a légióban volt és otthon szabadságon, is elég rendesen megrángatták...

Expand full comment

Hát egyszer majd talán írok, de ez még mindig csúszós talaj és nem szeretnék orra bukni...

Expand full comment

Hát, akkor várunk...

Expand full comment

Kiderült a barátkozás során, hogy te is "függőleges gyalogos" előélettel rendelkezel? Ha igen, akkor hogyan fogadták? Azért kérdem, mert tapasztalatom szerint az ernyősök eléggé összetartó népség.

Expand full comment

Ó, mennyire igazad van, persze hogy szóba került! Azon az ominózus első vörösboros estén, úgy a tizedik percben :-) És onnan további fél órán át erről (mármint az ernyőzésről) dumáltunk. Meggyőződésem, hogy a későbbi jó viszonynak ez is az egyik kiváltója volt.

Amikor aztán további katonáknak mutatott be, mindig hozzátette: Il est des nôtres (Közülünk való) :-)

Hogy ezt hogy hagyhattam ki..! Köszi, hogy eszedbe jutott rákérdezni!

Expand full comment

Azt hiszem, hogy az irigyeltségi mutatód jó nagyot ugrott! :)

Expand full comment

Hát van is miért ;-)

Expand full comment