Ezt a történetet Párizsban hallottam, amikor az ottani erkölcsrendészetnél, a BRP-nél tettem egy szakmai látogatást (a zöld szöveg kattintható link).
A keményvonalas iszlám írott és íratlan szabályai szigorúan büntetik a házasságon kívüli szexuális kapcsolatokat, függetlenül attól, hogy ezek mögött vannak-e érzelmi kötelékek, vagy csak egy futó, esetleg fizetett numeráról van szó. A hormonoknak azonban nincs vallási meggyőződése, amint erre már Mohamed próféta (áldassék az ő neve!) is rájött úgy bő 1400 évvel ezelőtt. A vallásalapító ezért vezette be a "sigheh" (más szóval a nikah mutah) intézményét, ami egy ideiglenes, szóbeli szerződésen alapuló házasságot jelent. A sigheh annyit tesz, hogy egy férfi (aki amúgy már esetleg nős) és egy nő egy imám jelenlétében kijelentik, hogy határozott időre (ami bármennyi lehet: 30 perc, hat hónap vagy akár 50 év is) házastársak szeretnének lenni. A házasság ezennel megköttetik, s jöhet a teljesen törvényes kufirc.
Érdekesség: a férfi csak muszlim lehet, a nő lehet zsidó vagy keresztény is.
A sighehet a szunniták elutasítják, de a síiták elfogadják. Ezért van az, hogy az utóbbi csoportba tartozó perzsák erkölcsei fölött oly szigorúan őrködő iráni állam törvénybe is iktatta, s csak Teheránban több ezer olyan intézményt (nevezzük nevén: bordélyházat) tartanak nyilván, ahol a főleg Irakból, Afganisztánból és Pakisztánból érkező szexturisták egy-másfél órára feleségül vehetnek egy-egy altesti munkásnőt, majd anélkül mehetnek szobára, hogy tartaniuk kellene a közismerten szigorú perzsa erkölcsrendészet számonkérésétől. Az meg külön kuriózum, hogy ezek szerint egy síita kupleráj állandó alkalmazottai között lennie kell egy papnak is.
De nem csak a prostitúció profitál a közel másfélezer éves vallási szabályból, hanem azok az iráni fiatalok is, akik (még) nem akarnak véglegesen összeházasodni, hanem csak "járnak" egymással. Annak sincs ugyanis akadálya, hogy a sighehet lejárat után akár többször is meghosszabbítsák.
Nos, mindenki eldöntheti, hogy ez kétszínűség vagy sima rugalmasság.
Minden ilyen megoldast (ahogy a zsidoknal is a varos korbehuzalozasa, hogy szombaton is kimozdulhassanak vagy a muszlimok asztal alatt, netan pinceben torteno alkoholfogyasztasa is, hogy Allah ne lassa) csupan annak tartok, hogy keptelenek ezek a vallasok belatni, hogy idejetmult szabalyrendszereik vannak, amiket erdemes lenne felulvizsgalni, csak nem mernek hozzanyulni, mert ki tudja hol allna meg a reformacio. Igy viszont marad a kiskapukkal torteno jatszadozas, a megujulas beismerese helyett…
És ha az említett intézményben a férfi meghal aktus közben, vajon a "felesége" örökölhet utána?