Amikor 1519-ben csapatai élén Hernán Cortés partra szállt a közép-amerikai Yucatán félszigeten és elkezdte a maja, majd az azték birodalom felmorzsolását, meglepődve tapasztalta, hogy számos esetben az őslakosok istennek kijáró elismeréssel fogadták (máskor meg fegyveres ellenállást is tanúsítottak persze).
Nagyrészt egyetértek, de azért szerintem vannak genetikailag belénk kódolt viszonyulások is a különféle szagokhoz. Nem tudom elképzelni például, hogy valaki szeretné mondjuk egy oszladozó holttest szagát, de azt is nehezen, hogy lenne olyan ember, aki ne szagolgatna szívesen egy nemrég kinyílt ibolyát vagy egy friss kajszibarackot.
Azt hiszem, Dawkins írja valamelyik művében, hogy ennek evolúciós okai vannak. Azért érezzük kellemetlennek a putreszceint és kadaverint meg az ilyen lebomlásból származó vegyületeket, hogy nevelődjünk rá arra, hogy ami ilyen szagú, azt nem jó megenni (mert mérgező). Így alakult ki evolúció által a kellemetlen szagok (ürülék, holttestek) elutasítása. Ezért lett része az emberiség öntudatának, mert az ősfejlődés része.
Hát igen, a szag az nagyon fontos. Az ismerős szagok biztonságérzetet adnak. A kicsi fiam párnahaját éjfél után fejtette le, mikor már mélyen aludt. Miután tisza hajat húztam a párnajára, felébredt és sírni kezdett, hogy büdös.
Mindeközben talán a hódítók tartották vadembereknek az őslakosokat!
Nem is talán, hanem egészen biztosan :-)
Hjah, sok minden csak nézőpont kérdése.
A szaglás az tanult folyamat. Hogy mi a büdös, az a környezetünktől és a neveltetésünktől függ.
Gyerekesek tudják :) "Fuj kaka", mert különben az édes kis csemeték simán gyurmáznák :).
Nekem a fagyús birka, meg a kumisz volt kellemetlen az elején, a mongol haveromnak meg a disznóhús.
Nagyrészt egyetértek, de azért szerintem vannak genetikailag belénk kódolt viszonyulások is a különféle szagokhoz. Nem tudom elképzelni például, hogy valaki szeretné mondjuk egy oszladozó holttest szagát, de azt is nehezen, hogy lenne olyan ember, aki ne szagolgatna szívesen egy nemrég kinyílt ibolyát vagy egy friss kajszibarackot.
Azt hiszem, Dawkins írja valamelyik művében, hogy ennek evolúciós okai vannak. Azért érezzük kellemetlennek a putreszceint és kadaverint meg az ilyen lebomlásból származó vegyületeket, hogy nevelődjünk rá arra, hogy ami ilyen szagú, azt nem jó megenni (mert mérgező). Így alakult ki evolúció által a kellemetlen szagok (ürülék, holttestek) elutasítása. Ezért lett része az emberiség öntudatának, mert az ősfejlődés része.
Elég logikus szerintem
Abszolút az!
Igen vannak belénk épült genetikai automatizmusok.
pl. a vér szaga a ragadózóknak mást jelent, mint a prédának!
Ennek a genetikáját már vizsgálták is.
Csak példaként és ellretentésként :)
https://www.nature.com/articles/s41598-017-13361-9?utm_medium=affiliate&utm_source=commission_junction&utm_campaign=CONR_PF018_ECOM_GL_PHSS_ALWYS_DEEPLINK&utm_content=textlink&utm_term=PID100052172&CJEVENT=0de00f6691c111ee824c06a20a18b8f7#Fig2
Hát igen, a szag az nagyon fontos. Az ismerős szagok biztonságérzetet adnak. A kicsi fiam párnahaját éjfél után fejtette le, mikor már mélyen aludt. Miután tisza hajat húztam a párnajára, felébredt és sírni kezdett, hogy büdös.
Szag vagy illat, nem mindegy. 😉
A piszkos párnahajnak illata volt a fiacskám szerint, nekünk meg szaga volt. Méghozzá Intenzív. Minden relatív 😏