Nem hiszem. A tudomány hasznos, és erről a haszonról senki sem akar lemaradni. Laposföld hitre még nem nyitottak bányát, vagy a növénynemesítést is evolúciós akapon csinálják. A kopernikuszi világkép mellett is az igazi érv az volt, hogy pontosabb csillagászati táblázatokat lehetett vele szerkeszteni - ami nagyon nem mindegy, ha a hajód és az életed azon múlik, hogy éjjel kettőkor még a part előtt vagy-e 5 kilométerrel, vagy már a parton.
Kétségtelen Thálész, de sztem a matematikai bizonyítása nagyobb lépés (igen, azt is megtették már eløtte is, de az ø müve ismert maradt és hatott).
Eløtte a matematika is kísérletes tudomány volt. Onnantól ismertté vált, hogy elméleti úton, levezetéssel is lehet új eredményekre jutni. Matematikában ma már ez a szokásos út, de azért még létezik a kísérletes út is, ahol addig számolunk vagy szerkesztünk, ami valami ki nem sül beløle.
Ez utóbbit egy csomó matematikus nem kedveli, de pl nagyon szeretem Feynman bemutatóját, hogy a logaritmus függvény vagy a komplex kitevøs hatvány függvény alakját hogy lehetett számolással kitapogatni. Utána már jöhetett a levezetéses út, amikor már látszott, mi az eredmény. És aztán levezetések sokkal tovább vittek, de az elsø lépést akkor is kísérletesen, rengeteg számolással kellett megtenni.
Nehéz kérdés... Ha a fiction regényeknél maradunk, egyértelműen az Alapítvány-szeptalógia (vagy hogy hívják a hétkötetes sorozatot) :-) Ezt úgy hét-nyolcévente előveszem és elolvasom...
De krimiben is jó volt (pl. Gyilkosság a könyvvásáron), tudományos ismeretterjesztésben (pl. Ameddig a szem ellát) ls hát számtalan olyan novellája van, amit többször is elolvastam.
Ha a születését nem is, de a halálát még megérhetjük.
Nem hiszem. A tudomány hasznos, és erről a haszonról senki sem akar lemaradni. Laposföld hitre még nem nyitottak bányát, vagy a növénynemesítést is evolúciós akapon csinálják. A kopernikuszi világkép mellett is az igazi érv az volt, hogy pontosabb csillagászati táblázatokat lehetett vele szerkeszteni - ami nagyon nem mindegy, ha a hajód és az életed azon múlik, hogy éjjel kettőkor még a part előtt vagy-e 5 kilométerrel, vagy már a parton.
Kétségtelen Thálész, de sztem a matematikai bizonyítása nagyobb lépés (igen, azt is megtették már eløtte is, de az ø müve ismert maradt és hatott).
Eløtte a matematika is kísérletes tudomány volt. Onnantól ismertté vált, hogy elméleti úton, levezetéssel is lehet új eredményekre jutni. Matematikában ma már ez a szokásos út, de azért még létezik a kísérletes út is, ahol addig számolunk vagy szerkesztünk, ami valami ki nem sül beløle.
Ez utóbbit egy csomó matematikus nem kedveli, de pl nagyon szeretem Feynman bemutatóját, hogy a logaritmus függvény vagy a komplex kitevøs hatvány függvény alakját hogy lehetett számolással kitapogatni. Utána már jöhetett a levezetéses út, amikor már látszott, mi az eredmény. És aztán levezetések sokkal tovább vittek, de az elsø lépést akkor is kísérletesen, rengeteg számolással kellett megtenni.
https://www.feynmanlectures.caltech.edu/I_22.html
Tiboru melyik a kedvenc Asimov könyved?
Nehéz kérdés... Ha a fiction regényeknél maradunk, egyértelműen az Alapítvány-szeptalógia (vagy hogy hívják a hétkötetes sorozatot) :-) Ezt úgy hét-nyolcévente előveszem és elolvasom...
De krimiben is jó volt (pl. Gyilkosság a könyvvásáron), tudományos ismeretterjesztésben (pl. Ameddig a szem ellát) ls hát számtalan olyan novellája van, amit többször is elolvastam.