Az emberek évezredeken keresztül főleg úgy írtak (már akik tudtak írni), hogy egy hegyes izét belemártogattak egy színes, lehetőleg sötét folyadékba (nevezzük ezt tintának), majd ráfirkáltak az alapanyagra, ami az állati bőrtől kezdve a növényi rostokból készült "papírokig" minden lehetett.
Ma is tanultam valamit: háborúk nélkül nincs technológiai haladás. Még a ceruza kitalálásához is háború kellett 😏, de tényleg. A sok tudós embernek nem hiányzott!
A hexagonális egy szimmetriát jelent a kristályosodásban. A vázkristálya, ami a növekedés alapja olyan, mint a hópehelyé. A grafit legalább az ókortól ismert és használt anyag. A kelták fazekasagyagot színeztek vele, kiégetés után egészen fémes fénye lett az edénynek.
Ma is tanultam valamit: háborúk nélkül nincs technológiai haladás. Még a ceruza kitalálásához is háború kellett 😏, de tényleg. A sok tudós embernek nem hiányzott!
Rengeteg innováció a hadseregtől szivárog le a hétköznapokba. Nagyon komoly K+F bázis, sok-sok évvel a normál világ előtt járnak.
De a Conté ner-hez nincs ugye köze? 🤔🫣🤣
(Borzasztó szóvicc, elnézést! 🙆🏻😁)
"Akinek nincs esze, legyen notesze! Nekem is van kettő."
Ősi tatai laktanyai mondás, szerzője Zs.K. ezredes. :D
Igaz, pedig azt hittem, hogy a ceruzáé az elsőbbség. Már I. Erzsébet uralkodás alatt grafit öntőformában készült az ágyúgolyó.
A hexagonális egy szimmetriát jelent a kristályosodásban. A vázkristálya, ami a növekedés alapja olyan, mint a hópehelyé. A grafit legalább az ókortól ismert és használt anyag. A kelták fazekasagyagot színeztek vele, kiégetés után egészen fémes fénye lett az edénynek.
Nota bene, a grafit nem az írás miatt volt leginkább szük keresztmetszet, inkább az öntészeti alkalmazás miatt.