A híres Titanic egyik testvérhajója, az Olympic volt az első világháború egyetlen olyan kereskedelmi hajója, amely elsüllyesztett egy ellenséges hadihajót.
Franciául "camuflage", magyarul egyszerűen csak álca.
Amikor Koszovóban KFOR-ban voltam BTR 80/A sofőr, az akkori és ottani szóhasználat szerint az én járművem álcafestést kapott, tehát álcamintázatot viselt. :)
Hát a háború nem arról szól, hogy a rám fegyvert emelő ellenség életét megmentem... Persze a hadviselésnek vannak írott és íratlan szabályai, de én nem tudom, mit csinálnék, ha mondjuk egy rabló egy sikátorban a torkomnak szegezné a kést, hogy adjam oda a pénztárcámat, de hirtelen kapna egy szívrohamot.
Az RMS Laconia-t megtámadta a német tengó. A hajó elsüllyedt, de a németek észerevették, a hajótöröttek nagy része olasz hadifogoly. Hoppá. Emiatt a németek vöröskeresztes lobogó alatt megkezdték a mentést, mire a brit tengeralattjáró-vadász repülőgépek megtámadták a németeket. Dönitz erre kiadta a Laconia parancsot.
Az első világháborúban a hajótöröttek legéppuskázást a britek kezdték, amikor egy vízre kényszerleszállt német katonai éghajó személyzetét legéppuskázták... Aztán jött a brit propaganda a "barbár hunokról"
Az ejtőernyővel kiugró pilóták lelövöldözésére melyik fél adott először parancsot a második világháborúban? Nekem az rémlik, hogy arra a németek....
A korlátlan tengeralattjáró-háború kapcsán viszont van egy tévhit. Sokan hiszik, hogy ez a németek genyasága. Pedig hát tengerjogi szempontból az angol fél faszságán múlott. ... Az első világháborúban eleinte a német tengeralattjárók ha ellenséges szállítóhajót láttak, feljöttek a víz felszínére és rendes hadihajóként felszólították a legénységet hogy kurva gyorsan szálljanak csónakba, majd ágyútűzzel vagy a fedélzetre küldött robbantó különítménnyel elsüllyesztették a kereskedelmi hajót. .. Az angol felszíni flotta nem volt képes kivédeni ezeket a támadásokat... ugye a tengo csak akkor jött fel a víz alól, ha kereskedelmi hajót látott .. ha hadihajó is volt a környéken, akkor nem ... és hát hatalmas területet kellett volna az angol hadihajóknak megvédeni. Ezért az angol admiralitás elrendelte a kereskedelmi hajók felfegyverzését... hogy ha egy tengeralattjáró a felszínre jön, húzzanak fel hadilobogót és süllyesszék el a faszba. ... Az első néhány tengeralattjáró ilyetén elvesztése után pedig a német haditengerészet parancsot adott arra, hogy a tengeralattjárók ezután ne jöjjenek fel a felszínre ha angol kereskedelmi hajót támadnak, hanem lőjék ki őket torpedóval. .. Na így kezdődött az a bizonyos korlátlan tengeralattjáró háború.
Az angolok mindig a jog határán, a szürke zónában mozogtak. A hadi korlátozások kijátszására fenntartottak egy titkos flottát, felfegyverezhető kereskedelmi hajókból. A legjobb példa a Lusitania, ami ennek a titkos flottának a tagja volt, felfegyverezhető könnyű segédcirkálóként, hadihajókra jellemző konstrukcióval (hajótest mélyén, középen berépített kazánokkal, a széntárolók pedig pajzsként vették körül a gépházat), a könnyűtüzérség beépítésére szolgáló álcázott lövegtalpakkal. Ezután szinte már grátisz, hogy az elsüllyesztésekor "egyéb textiláru" fedőnéven lőgyapot volt a rakterében - mint ez kiderült nyilvánosságra hozott dokumentumokból. Colin Simpson tehát nerm volt fantaszta, amikor ezt már korábban megírta a Lusitania elsüllyesztése c. könyben.... És a németek sem hazudtak, amikor erre hivatkoztak a támadás után, hogy hadi dugárút szállított a békés utasszállító.
Amennyire emlékszem szövetséges, nagyobb szabású ejtőernyős akció Normandia előtt nem volt, tehát ez lehetett az első alkalom, hogy a németek ilyet először akkor csinálhattak. Viszont nagyobb szabású német ejtőernyős akció már volt Hollandia lerohanásakor és az igazi nagy Krétán. Itt az angolok és ausztrálok viszont 1000%, hogy lőtték a levegőben lévő németeket. Itt akkora veszteségeket szenvedtek, hogy a háború során levegőből már nem is vetették be őket többször. Szoval ez a kétes dicsőség a szövetségeseké, amennyire tudom.
Tudom én. Az, hogy az Olympic nem állt meg ott, az teljesen érthető technikailag és morálisan is. Mert a saját embereit ki veszélyeztetné azzal, hogy torpedókkal teli roncs környékén parkoltatja őket? Bizonyára van egy távolság, ahonnan viszont a mentőcsónakokat értük küldhették volna. Végülis a jenkik felszedték őket szóval nem rinyálok tovább.
szigorúan tilos volt megállniuk, főleg ha éppen 6-8 ezer katona volt rajta. Ekkora kockázatot volt szabad vállalniuk. Maga a hajü is túl értékes volt ahhoz, hogy ilyen kockázatnak kitegyék. Túl sok óceánjárója a briteknek se volt. Ráadásul szóltak a környéken lévő hajóknak akik be is gyüjtötték a túlélőket.
Ez a hajó igazi vízitroll: korábban is nekiment már egy másik hajónak, de ott a fizika volt a ludas
Ezt nem tudtam eddig, köszönöm a sztorit.
Azt viszont úgy tudom, hogy az ilyenkor használatos szakszó az a "legázolta" :)
Franciául "camuflage", magyarul egyszerűen csak álca.
Amikor Koszovóban KFOR-ban voltam BTR 80/A sofőr, az akkori és ottani szóhasználat szerint az én járművem álcafestést kapott, tehát álcamintázatot viselt. :)
De hát camouflage ugyanúgy vagy ezerféle van, mint álca :-)
Ja, és ismét az utolsó bekezdésre válaszolva; ha lenne (még) tengerünk, szerintem a fenti megnevezés lenne a magyar megfelelője.
Tengeri álca, vagy valami ilyesmi. ;)
Ahogy mondod. :)
További szleng megnevezés volt itt hogy terepminta, bociminta (az M93 gyakorlóruházat megnevezése alapján).
Bárhogy is, de a legénységet kimenthették volna.
Hát a háború nem arról szól, hogy a rám fegyvert emelő ellenség életét megmentem... Persze a hadviselésnek vannak írott és íratlan szabályai, de én nem tudom, mit csinálnék, ha mondjuk egy rabló egy sikátorban a torkomnak szegezné a kést, hogy adjam oda a pénztárcámat, de hirtelen kapna egy szívrohamot.
Szerintem biztosan hívnál neki egy mentőt. 😀
Öööö... Tuti!
Az RMS Laconia-t megtámadta a német tengó. A hajó elsüllyedt, de a németek észerevették, a hajótöröttek nagy része olasz hadifogoly. Hoppá. Emiatt a németek vöröskeresztes lobogó alatt megkezdték a mentést, mire a brit tengeralattjáró-vadász repülőgépek megtámadták a németeket. Dönitz erre kiadta a Laconia parancsot.
Az első világháborúban a hajótöröttek legéppuskázást a britek kezdték, amikor egy vízre kényszerleszállt német katonai éghajó személyzetét legéppuskázták... Aztán jött a brit propaganda a "barbár hunokról"
Az ejtőernyővel kiugró pilóták lelövöldözésére melyik fél adott először parancsot a második világháborúban? Nekem az rémlik, hogy arra a németek....
A korlátlan tengeralattjáró-háború kapcsán viszont van egy tévhit. Sokan hiszik, hogy ez a németek genyasága. Pedig hát tengerjogi szempontból az angol fél faszságán múlott. ... Az első világháborúban eleinte a német tengeralattjárók ha ellenséges szállítóhajót láttak, feljöttek a víz felszínére és rendes hadihajóként felszólították a legénységet hogy kurva gyorsan szálljanak csónakba, majd ágyútűzzel vagy a fedélzetre küldött robbantó különítménnyel elsüllyesztették a kereskedelmi hajót. .. Az angol felszíni flotta nem volt képes kivédeni ezeket a támadásokat... ugye a tengo csak akkor jött fel a víz alól, ha kereskedelmi hajót látott .. ha hadihajó is volt a környéken, akkor nem ... és hát hatalmas területet kellett volna az angol hadihajóknak megvédeni. Ezért az angol admiralitás elrendelte a kereskedelmi hajók felfegyverzését... hogy ha egy tengeralattjáró a felszínre jön, húzzanak fel hadilobogót és süllyesszék el a faszba. ... Az első néhány tengeralattjáró ilyetén elvesztése után pedig a német haditengerészet parancsot adott arra, hogy a tengeralattjárók ezután ne jöjjenek fel a felszínre ha angol kereskedelmi hajót támadnak, hanem lőjék ki őket torpedóval. .. Na így kezdődött az a bizonyos korlátlan tengeralattjáró háború.
Az angolok mindig a jog határán, a szürke zónában mozogtak. A hadi korlátozások kijátszására fenntartottak egy titkos flottát, felfegyverezhető kereskedelmi hajókból. A legjobb példa a Lusitania, ami ennek a titkos flottának a tagja volt, felfegyverezhető könnyű segédcirkálóként, hadihajókra jellemző konstrukcióval (hajótest mélyén, középen berépített kazánokkal, a széntárolók pedig pajzsként vették körül a gépházat), a könnyűtüzérség beépítésére szolgáló álcázott lövegtalpakkal. Ezután szinte már grátisz, hogy az elsüllyesztésekor "egyéb textiláru" fedőnéven lőgyapot volt a rakterében - mint ez kiderült nyilvánosságra hozott dokumentumokból. Colin Simpson tehát nerm volt fantaszta, amikor ezt már korábban megírta a Lusitania elsüllyesztése c. könyben.... És a németek sem hazudtak, amikor erre hivatkoztak a támadás után, hogy hadi dugárút szállított a békés utasszállító.
Amennyire emlékszem szövetséges, nagyobb szabású ejtőernyős akció Normandia előtt nem volt, tehát ez lehetett az első alkalom, hogy a németek ilyet először akkor csinálhattak. Viszont nagyobb szabású német ejtőernyős akció már volt Hollandia lerohanásakor és az igazi nagy Krétán. Itt az angolok és ausztrálok viszont 1000%, hogy lőtték a levegőben lévő németeket. Itt akkora veszteségeket szenvedtek, hogy a háború során levegőből már nem is vetették be őket többször. Szoval ez a kétes dicsőség a szövetségeseké, amennyire tudom.
Már nem azért, de tudod mennyi a fékútja meg a fordulási sugara egy ekkora hajónak?
Arról nem is beszélve, hogy ahol van egy tengeralattjáró, ott lehet még egy!
Tudom én. Az, hogy az Olympic nem állt meg ott, az teljesen érthető technikailag és morálisan is. Mert a saját embereit ki veszélyeztetné azzal, hogy torpedókkal teli roncs környékén parkoltatja őket? Bizonyára van egy távolság, ahonnan viszont a mentőcsónakokat értük küldhették volna. Végülis a jenkik felszedték őket szóval nem rinyálok tovább.
szigorúan tilos volt megállniuk, főleg ha éppen 6-8 ezer katona volt rajta. Ekkora kockázatot volt szabad vállalniuk. Maga a hajü is túl értékes volt ahhoz, hogy ilyen kockázatnak kitegyék. Túl sok óceánjárója a briteknek se volt. Ráadásul szóltak a környéken lévő hajóknak akik be is gyüjtötték a túlélőket.