NDK-s határőrkutyák

A belnémet vasfüggöny 1989-es megszűnését követően sok száz NDK-s határőrkutya vált munkanélkülivé. Az állatvédők felhívására a berliniek (főleg a nyugatiak) számos ilyen ebet fogadtak örökbe. Az új gazdik aztán természetesen rendszeresen elvitték sétáltatni az állatokat, s közülük azok, akik a hajdani határvonal közelében laktak, meglepő jelenségre lettek figyelmesek.

A kutyák még hónapokkal a - keletnémetül Antifaschistischer Schutzwall-nak, vagyis Fasisztaellenes Védőfalnak nevezett - ojjektum totális, nyom nélküli lebontása után is furcsán kezdtek viselkedni, amikor séta közben az egykori fal környékére értek: hirtelen felkapták a fejüket, nyüszítettek egyet-kettőt, majd fegyelmezetten és előírásszerűen elkezdtek járőrözni a már csak virtuálisan létező nyomvonal (vagyis államhatár) mentén.

Mert a szolgálat az szolgálat. És a szolgálati ebek ebben nem ismernek tréfát vagy megalkuvást.

Azt hiszem, erre mondják angolul, hogy old habits die hard.