A második világháború távol-keleti hadszínterén, a fülöp-szigeteki csaták során számos esetben előfordult, hogy a japán katonák (kihasználva, hogy a jenkik szemében minden ázsiai egyformának tűnt) filippínóknak adták ki magukat, majd a megfelelő alkalmat kihasználva vagy megszöktek, vagy megtámadták az őket foglyul ejtőket.
Ezt kiküszöbölendő az amerikaiak elkezdtek olyan azonosító jelszavakat használni, amelyekben több "L" hang volt, mert a japánok képtelenek ezt kiejteni (helyette következetesen egy "R"-hez inkább hasonlító hangot adnak ki), míg a filippínóknak ez nem okoz problémát. Ilyen szavak voltak a "lily" (liliom), a "lonely" (magányos) vagy a "lollapalooza" (valami különleges, extrém dolog jelzője). Ha valamelyik ázsiai nem tudta helyesen elismételni, japánnak tekintették és ennek megfelelően bántak (el) vele.
A módszer nem új a hadviselés történetébe, számos ilyen esetet ismerünk. Már a Biblia is leírja, hogy egyszer, amikor a gileádiak az efraimiakkal keveredtek csetepatékba, az előbbiek úgy azonosították az utóbbiakat, hogy a "sibbólet" (kalász) szó kimondására szólították fel őket. Ha nem tudták helyesen kiejteni (mindkét nép az óhéber változatait beszélte amúgy) és "szibbólet"-nek mondták (ők az "S" hanggal álltak hadilábon), hát az bizony lebukás volt és jött a balhé. Illetve a kivégzés.
Ez itt a vonatkozó bibliai passzus a Bírák könyvéből (12.5 és 12.6):
Azután elfoglalták a gileádiak a Jordán gázlóit Efraim elől és mikor a menekülő efraimiak azt mondták: Hadd menjünk át! - megkérdezték mindegyiktől a gileádi férfiak: Efraimi vagy? És ha azt felelte: Nem! -,
Akkor azt mondták néki: Mondd, hogy „sibbólet”! És ha az „szibbólet”-et mondott - mert nem tudta úgy kiejteni -, akkor megragadták és lemészárolták a Jordán gázlóinál. Így esett el akkor negyvenkétezer efraimi.
Persze tudjuk, hogy a Biblia nem kifejezetten dokumentumkönyv, szóval a 42 ezer egy kicsit soknak tűnik. De ha csak ennek az egytizede volt, az még mai körülmények között is rengeteg halottat jelentene... Ráadásul ez is egyfajta testvérháború volt, hiszen gyakorlatilag ugyanazt a nyelvet beszélték, csak a vallásuk és az isteneik voltak különbözőek. De hasonlót már többet is láttunk a történelem során (lásd az 1991-2001 közötti délszláv háborúkat, hogy egészen közeli példát említsek). Azon meg most nem fogok meditálni, hogy hol végződik az egyik és hol kezdődik a másik nyelv; az amerikai vagy az ausztrál angol egyszerű nyelvjárás-e, vagy egyesek szerint már külön nyelvnek minősül? De ezzel foglalkozzanak a lingvisztikai blogok…
És hogy valami még aktuálisabb példát is felhozzak: azt olvastam valahol, hogy az orosz-ukrán háború elején a beszivárgó orosz szabotőrök közül többet is hasonló módszerrel buktatták le az ukránok, mert a két nyelvben is vannak olyan hangzók, amiket egészen másként ejtenek ki még akkor is, ha az adott szó gyakorlatilag megegyezik. De mivel se oroszul, se ukránul nem beszélek, konkrét példát nem tudok felhozni, hülyeséget meg nem akarok írni. Ha tudsz ilyet, kommenteld be. Köszi!
Nyelvészként nyilván rögtön elkeztdem keresni az infókat az ukrán-orosz sibboletről. Ki kellett derüljön, hogy abszolút az én témám, mert a szó a паляниця nevű ukrán kenyérféle: ha jól dekódoltam,az ukránok kiejtése [paljanyica], az oroszoké [paljinyica]. Talán majd egyszer megéneklem :)
Egyet tudok, oroszul a bányász az шахтер (sahtyor), ukránul meg шахтар (sáhtar). Merthogy ahányszor emlegetik a fociban a "sahtár donyeck"-et, mint olyannak akinek 8 évig tanítottak oroszt (benne a hős szovjet bányászokkal), mindig megüti a fülemet.