Indiana Jones

A mozifilmektől általában nem várja el az ember, hogy a legapróbb részletekig hitelesek legyenek, pláne hadtörténeti vagy haditechnikai szempontból. Fogadni mernék, hogy kapásból fel tudnátok sorolni jónéhány olyan háborús filmet, amelyekben hemzsegnek az ilyen tévedések, a hadrendbe még nem állított fegyverek, harckocsik vagy teherautók felbukkanásától az oda nem illő egyenruhákon vagy zászlókon keresztül a rendező vagy a díszlettervező egyéb melléfogásáig. A kommentek között nyugodtan említsetek meg ilyeneket, szívesen olvasnám a példákat.

Az Indiana Jones és az utolsó kereszteslovag című egyik kedvencemben azonban legalább a német egyenruhákkal nem volt különösebb gond. És nem azért, mert Steven Spielberg vagy George Lucas uniformis-szakértőt alkalmazott volna, hanem mert a stábnak óriási szerencséje volt: röviddel a forgatás megkezdése előtt Németországban egy jelentős és kiváló állapotban lévő, második világháborús Wehrmacht- és SS-egyenruhakészletre bukkantak, amit Anthony Powell jelmeztervezőnek sikerült Joanna Johnston kellékes segítségével megszereznie s felhasználnia a filmben a berlini könyvégetéses tömegjelenetnél.

A nagyon-nagyon kekec és szőrszálhasogató nézők azonban itt is találnak egészen kis részleteket, amikbe esetleg beleköthetnek: az egyenruhák 1937-ből származtak, a film cselekménye egy évvel később játszódik, márpedig 1938 elején a német uniformisokon (például a tányérsapkák kokárdáján és rózsáján) apró módosításokat hajtottak végre.