Ígéret szép szó...

Azt minden egyenruhás pontosan tudja, hogy a katonáknak mindig óvatosan és gyanakvással kell viszonyulniuk a politikusok ígérgetéseihez. A második világháborús fülöp-szigeteki veteránok mindenkinél jobban tisztában vannak ezzel.

A történet nagyon röviden arról szól, hogy amikor Pearl Harbor után alig néhány órával Japán megtámadta a gyakorlatilag amerikai gyámság alatt álló Fülöp-szigeteket is (főleg az ott található amerikai támaszpontokat), Franklin D. Roosevelt azzal az ígérettel állította maga mellé a teljes filippínó hadsereget, hogy a háború után közülük mindenki amerikai katonai nyugdíjat fog kapni, s aki kéri, az amerikai állampolgárságot is megszerezheti. 250 ezer fülöp-szigeteki csatlakozott a felhíváshoz, közülük több tízezren az életükkel fizettek a döntésért.

Aztán a háború után Harry S. Truman elnök - költségvetési megfontolásokból - egy tollvonással visszavonta elődje ígéretét (ez volt az úgynevezett 1946-os Rescission Act). A folyamatos tiltakozások hatására 2003-ban George W. Bush engedélyezte nekik, hogy szükség esetén igénybe vehessék az amerikai katonai kórházak egészségügyi szolgáltatásait, majd 2009-ben Obama elnök egy egyszeri jóvátételt rendelt el a még életben levő néhány ezer filippínó veteránnak (15 ezer dollárt azoknak, akik már az USA-ban éltek amerikai állampolgárokként, 9 ezret azoknak, akik odahaza maradtak), de semmiféle további juttatásban nem részesültek.

Csak annyit mondok: szégyen! És innen is figyelmeztetem a mindenkori katonákat, hogy sose higgyenek feltétel nélkül a politikusok dumájának!