Érvelési verseny

Az amerikai felsőoktatásban nagy múltja van az úgynevezett "debate team"-eknek, vagyis azoknak a vitacsoportoknak, amelyek keretein belül a hallgatók megtanulnak értelmesen és hatékonyan érvelni egy-egy téma mentén. Rendszeresen vannak egyetemközi versenyek (gyakorlatilag egész bajnokságok), ahol egy zsűri kiválasztja a témát, majd a két szembenálló csapat sorsot húz és ennek megfelelően - pár nap felkészülés után - az egyik a támogató, a másik az ellenző szerepét betöltve elkezdenek vitatkozni. A vita végén a semleges tagokból álló bizottság eldönti, hogy melyik csapat volt meggyőzőbb. Talán nem meglepő, hogy a híres iskolák jogi fakultásai között szokott eldőlni az elsőség.

Hát 2015-ben borult a papírforma. Az érvelési bajnok (a Harvard csapata) kapott egy meghívást az egyik New York-i fegyház (az Eastern Correctional Facility) vitacsoportjától, melynek tagjai a legalább 20 éves szabadságvesztésüket töltötték, zömében emberölésért és fegyveres rablásért. Az egyetemi team elfogadta a meghívást, úgyhogy a zsűri kiválasztotta a témát: elutasíthatják-e az amerikai általános iskolák azon gyerekek felvételét, akiknek szülei illegálisan érkeztek az USA-ba? A pénzfeldobás eldöntötte, hogy a Harvardnak a "nem", míg a foglyoknak az "igen" mellett kellett érvelniük. A négynapos felkészülési idő elkezdődött.

Ezt követően a kétszer 40 percig tartó vita végén a bizottság egyértelműen a fegyencek érvelését tartotta profibbnak, akik - az értékelés szerint - sokkal felkészültebbek, racionálisabbak és meggyőzőbbek voltak, mint az egyetemisták. Mégpedig úgy, hogy - a Harvard csapatával szemben - nekik nem volt lehetőségük az internetet használni a felkészülés során; kizárólag a fegyház könyvtárában fellelhető könyvekre támaszkodhattak.

A vesztesek korrekt módon gratuláltak a győzteseknek és elismerték, hogy az ellenfelük (akiket a Bard Főiskola által delegált tanársegéd készített fel) tényleg sokkal jobb volt. Focihasonlattal élve: olyan volt ez, mintha a Putnok FC 3:0-ra legyőzte volna az FC Barcelonát.

(A képen a győztes háromfős csapat és a büszke instruktor. Nem mondom meg, melyikük volt a felkészítő.)