Anglia (mint egységes állam) mintegy 1100-1200 éves történelme során volt 11 év, amikor az ország nem monarchia volt, hanem köztársaság. Egy véres polgárháború (mások szerint forradalom) következményeként 1649-ben a parlament elítélte és kivégeztette I. Károly királyt és kikiáltották a commonwealth-et. Ebben igen nagy szerepe volt egy Oliver Cromwell nevű hadvezérnek, akit a hadtörténelem iránt érdeklődők elsősorban a New Model Army-nak nevezett katonai reformjáról ismernek. Akit ez a rész is érdekel, keressen rá a neten, rengeteg anyag van róla.
Mindenféle (itt most nem részletezendő) bel-és külpolitikai okok miatt a rendszerváltás nem bizonyult túl tartósnak. 1658-ban Cromwell, aki "lordprotektor"-ként gyakorlatilag teljhatalmú államfő volt (nevezhetjük köztársasági elnöknek), maláriában elhunyt. Az angol respublika alig két évvel élte túl létrehozóját: 1660-ban a monarchisták visszatértek és a 11 évvel korábban lefejezett király fia - II. Károlyként - elfoglalja a trónt.
Az új uralkodó egyik első dolga az volt, hogy Cromwellt megvádolja hazaárulással és királygyilkossággal, majd halálra ítéli. Az, hogy a lordprotektor teste már két éve a Westminster-apátság templomának egyik kriptájában nyugszik, csak egy apró probléma volt, amin II. Károly egy kreatív döntéssel túllendítette magát: 1661 januárjában elrendelte Cromwell exhumálását, majd a holttestet nyilvánosan felakasztatta, lefejeztette, majd a fejét egy karóra tűzte és kiállította a parlament épülete elé.
A koponya 24 évig nyilvánosan is megtekinthető volt, mígnem 1685-ben egy hatalmas vihar ledöntötte az oszlopot. Műgyűjtők már akkoriban is voltak, úgyhogy le is csaptak rá: több száz évig kézről kézre járt, ideiglenesen még különböző múzeumokban is kiállították, mígnem 1960-ban Cambridge-ben (egykori iskolája mellett) ismét eltemették. Vélelmezhetően most már véglegesen.
Zárásként egy tanács: ha írekkel beszélgetsz a történelmükről, Cromwellről EGYETLEN jó szót se szólj! Viszont ha szeretnéd meghívatni magad még egy Guinness-re, szidni szidhatod. Kábé úgy vannak vele, mint a zsidók Adolffal vagy a kurdok Szaddámmal.
(A képen a lordprotektor)
Nem csak ő részesült a posztumusz kivégzés "dicsőségében", hanem "bűntársai", John Bradshaw (a főbíró Károly tárgyalásán) és Henry Ireton (tábornok, Cromwell veje és Károly halálos itéletének aláírója) is.
Ez a történet is paradox módon kiválóan rámutat bármiféle kivégzés embertelenségére. :-(