Csupasz lábakkal a hazáért!

1942 májusában az Egyesült Királyság elindította a Bare Legs for Patriotism (csupasz lábak a hazafiságért) nevű kampányt. Ebben a kormány arra szólította fel a nőket, hogy takarékoskodjanak a selyem- és nejlonharisnyáikkal annak érdekében, hogy az eredeti alapanyagot különféle háborús kellékek (ejtőernyők, kötelek, stb.) gyártásához használhassák. A kampány elég sikeres volt, ráadásul egy új divattrend kialakulásához is vezetett. Eljött a "liquid stockings" (folyékony harisnyák) ideje.

Ennek az volt a lényege, hogy a brit nők (majd az új-zélandiak, az ausztrálok és az amerikaiak is) egy ecset segítségével egy majdnem átlátszó krémet, az úgynevezett Leg Lotion-t kenték a szőrtelenített lábszárukra, ami a megszáradás után pont úgy nézett ki, mintha az alany selyem- vagy nejlonharisnyát viselne. Az igényesebbek még arra is odafigyeltek, hogy szemceruzával a virtuális harisnya varrásait is odarajzolják a lábszáruk és combjuk hátsó részére, hogy a vizuális illúzió még tökéletesebb legyen. Természetesen ezt a kenőcsöt többféle színárnyalatban lehetett kapni, akárcsak a női harisnyákat. És nem kellett hozzá se harisnyatartó, se harisnyakötő :-)

A trendet és a kampányt olyan nagy nevek is felkarolták, mint Elisabeth Arden vagy Helena Rubinstein. Ez utóbbi New Yorkban még egy különleges kozmetikai szalont is létrehozott, aminek a "Bare Legs Bar" (csupasz lábak bárja) nevet adta.

A kampány egy év alatt (mai vásárlóerőre átszámítva) 600 millió fontot takarított meg az országnak, amit az illetékesek a női harisnyák előállítása helyett a hadsereg fejlesztésére fordítottak.

Nem vagyok a téma szakértője, ezért nem tudom, hogy mostanában is létezik-e ilyen "folyékony harisnya", de remélem, hogy a hölgy-olvasóim megosztják az ezzel kapcsolatos információikat a kommentek között.