Az USA és a szúnyogok
Gondoltad volna, hogy az USA jelenlegi területe közel egynegyedét közvetetten bár, de a szúnyogoknak köszönheti?
1802 elején Napóleon (akkor még csak első konzul) megbízza sógorát, Charles Leclerc tábornokot, hogy egy expedíciós hadsereg élén keresse fel az akkori észak-amerikai francia gyarmatokat és tegyen rendet az egyre elégedetlenebb és fokozott forradalmi hangulatban lévő régióban. Az elsődleges célterület a karibi térség Hispaniola nevű szigetének nyugati részén fekvő Saint-Domingue (a mai Haiti) volt, mert itt egy véres felkelés hatására a helybéli kreolok már a függetlenségről álmodoztak.
Leclerc mintegy 35000 katonája másfél hónap alatt leverte a lázadást és Napóleon elkezdte tervezni az észak-amerikai szárazföldön elterülő francia külbirtokok jövőjét. Arról ábrándozott, hogy az USA-nak és az Egyesült Királyságnak egy Új-Franciaország (Nouvelle-France) nevű verseny- és vetélytársa lesz, ami a mai Québec-től egészen a Mexikói-öbölig fog húzódni. Tény, hogy akkoriban a franciák több mint 2 millió négyzetkilométernyi területet uraltak az USA nyugati határai mentén, amit XIV. Lajos (a Napkirály) tiszteletére Louisiane-nak hívtak (lásd az utolsó illusztrációt). Ennek jelentős részét a spanyoloktól vásárolták meg 1800-ban, pontosabban elcserélték a toszkánai francia befolyású területekre.
Jött azonban a tavasz, ami a Karib-tenger szigetvilágában rengeteg esővel jár, a rengeteg eső meg még több szúnyoggal. Az ottani szúnyogok pedig a sárgaláz terjesztői.
El bírjátok képzelni, mi következett. A sárgaláz elkezdett tombolni és elsősorban a francia katonaságot sújtotta, mert a bennszülöttek nagy része már egyfajta immunitással rendelkezett. A kreolok hátradőltek és a moszkitókra bízták a piszkos munkát. Másfél év alatt a harmincötezer francia katonából kábé huszonötezer halt bele a sárgalázba, többek között főparancsnokuk, Leclerc tábornok is (a csatákban további öt-hétezer vesztette életét). Erősítések is érkeztek, de a járvánnyal ők sem tudtak megbirkózni, úgyhogy 1803-ban a francia csapatok letették a fegyvert az új erőre kapott bennszülöttek előtt és végleg távoztak a szigetről.
Napóleon feladta az amerikai álmait és úgy döntött, hogy az egész Louisianát eladja a jenkiknek. Méghozzá nagyon olcsón, mert így akart britellenes szövetségest faragni az USA-ból. Részben sikerült is neki (lásd az 1812-es amerikai-brit háborúról szóló posztomat). A 2,1 millió négyzetkilométert 15 millió akkori dollárért adta el, ami vásárlóerőben kábé 420 millió mai dollárnak felel meg. Ez azt jelenti, hogy négyzetkilométerenként 200 mai dollárért, vagyis 75 ezer forintért jutottak hozzá az amerikaiak. Ez volt a híres "Louisiana Purchase" (franciául: Vente de la Louisiane), vagyis Louisiana megvásárlása/eladása, attól függően, hogy kinek a szemszögéből nézzük. Annyit még tegyünk hozzá, hogy Franciaország ennek a területnek csak egy kis töredékét ellenőrizte, a többségén indián törzsi földek voltak. Tehát az USA egyfajta előhódítási jogot vásárolt magának, hogy ezeket az indián területeket később fokozatosan megszerezze. Ami később be is következett.
A haiti lázadásnak és a Louisiana Purchase-nek számos olyan előzménye és következménye volt, amivel ebben a posztban nem foglalkoztam, mert nem akartam túlbonyolítani a dolgokat. Aki mélyebben szeretné beleásni magát, rengeteg online infót talál mindkettőről.
Kiegészítés: ma is van olyan amerikai tagállam, hogy Louisiana, de ez a régi francia Louisiane-nak csak a déli töredéke.