A Vöröskereszt születése

A solferinói csata a tizenkilencedik század egyik legszörnyűbb ütközete volt. Egyes hadtörténészek szerint a Waterloo óta eltelt 44 év alatt ez volt a legnagyobb és legvéresebb fegyveres összetűzés Európában. 1859. június 24-én a III. Napóleon vezette francia és olasz erők megtámadták a visszavonulóban lévő osztrák hadsereget. Több mint háromszázezer ember mintegy tizenhat órán keresztül mészárolta egymást. De a történelem mégse emiatt emlékezik meg erről a napról. Amúgy ez volt az első csata, amelyről légifelvételek készültek egy hőlégballonból (lásd Félix Tournachon, közkeletű celeb-nevén: Nadar). Noha ez is kuriózum, de a solferinói ütközet elsősorban azért került be a történelemkönyvekbe, mert ez volt a Nemzetközi Vöröskereszt megalakulásához vezető első lépés.

Egy Jean-Henri Dunant nevű svájci bankár, aki éppen üzleti úton járt arrafelé, szemtanúja volt a csata következményeinek. Megdöbbentette a szörnyű vérengzés. Mintegy negyvenezer sebesült maradt a csatatéren és az orvosi ellátás katasztrofális volt. Egyes források szerint a francia csapatoknak több állatorvosuk volt, mint emberorvosuk... Dunant a helyiekhez csatlakozva személyesen is részt vett a sebesültek segítésében, tekintet nélkül az ezek által viselt egyenruha színére és szabására.

A látottak igen mély benyomást tettek rá, ezért könyvet írt tapasztalatairól és egy nemzetközi segélyszervezet létrehozását kezdeményezte. Munkája vezetett az első genfi egyezményhez (1864: Nemzetközi megállapodás a háborúzó seregek sebesültjei sorsának javításáról), majd egy nemzetközi segélyszervezet megalakításához. Később ebből lett a Nemzetközi Vöröskereszt. A szervezetet létrehozó nemzetek a csatatereken tevékenykedő orvosok és ápolók védelme érdekében megállapodtak egy olyan szimbólumban is, amely a semlegességet hirdeti és - elvileg - megvédi őket a hadviselő felektől. Ez persze sajnos csak az elmélet…

A könyörületes svájci bankár előtt tisztelegve a svájci zászló színeit felcserélve alkották meg. Egyes feljegyzések szerint Jean-Henri valójában a kamilliánusok vörös színű kereszt-jelképét vette át, mert az ehhez a rendházhoz tartozó szerzeteseket is látott a csatatéren, amint megpróbáltak a sebesülteken segíteni. De ez már tényleg csak hatodrendű kérdés.

Dunant 1901-ben megkapta az első Nobel-békedíjat (megosztva a francia Frédéric Passy-val). Nos, ha valaki, akkor ő tényleg megérdemelte.

Utóirat: a politikai korrektség égisze alatt a Nemzetközi Vöröskereszt hivatalos szimbólumai ma már a kereszten kívül a vörös félhold és a vörös "kristály" (lásd az első illusztrációt). Izraelben használják még a vörös Dávid-csillagot is, amit a Vöröskereszt csak 2006-ban ismert el, mint a többivel egyenrangú szimbólumot.