Az illusztráción a második világháborús, bázisaikra visszatért amerikai repülőgépeket ért német légvédelmi találatok statisztikai megoszlása látható (piros körök).
Ezért van az, hogy hajlamosak vagyunk azt hinni, hogy régen mennyivel jobban építkeztek, hiszen azok az épületek még ma is állnak! Bezzeg amiket ma húznak fel, csupa vacak!
Csak közben azokra az épületekre nem gondolunk, amiket ugyanúgy régen építettek, de már nem állnak. Pedig azokból több van...vagyis volt 🙂
Az nem gond, hogy 1800 évet a föld alatt töltöttek, nem jártak rajta 40t kamionok és csak néhány helyen maradt meg és az akkori krónikák is állandóan panaszkodtak, hogy elmaradt a felújítás és járhatatlanok :) .
A középkorban a Magyar Királyságban gyakorlatilag csak a római utak voltak igazán járhatók. A leromlott állapotukban is. A földutakat döngölték, vízelvezetés volt, ezt a mai magyar közutasok még nem tudják megoldani.
És mégis azzal van teli a YT és a Net, hogy "bezzeg a rómainak". Én meg mérnökként az asztalt fejelem le a sok hülyeségtől. Azok miatt, amit te is említettél, meg még több miatt is.
Képzeld el, hogy felteszed a Face-re pusztán csak a képet, mire megjelenik ezer röhögő fej és a hülye Wald Ábrahámon élcelődő fotelkommentek. Azután kitakarod a cikk többi részét... :D.
Na, egy kicsit ilyen élmény volt :). Ez a túlélési torzítás pedig valóban több helyzetben is megjelenik, mint elsőre gondolnánk.
Egyszer egy régi ismerőssel beszélgettem, aki az egyik fegyveres testületnél HR-es, ő is részt szokott venni az állásinterjúkon. Elmeséltem neki ezt a sztorit, nem igazán értette.
Aztán úgy egy hét múlva felhívott és ujjongva tájékoztatott, hogy végre leesett neki a tantusz és azóta egészen más megközelítéssel beszélget a jelentkezőkkel.
Am, Wald nem szimpla tanár volt, hanem egyetemi prof és ebben az időben a Statistical Research Group nevű agytröszt tagjaként dolgozott - mit tesz a véletlen - magának a hadseregnek, egyébként magától értetődően tudomása sem lett volna azokról a problémákról, amelyekkel a hadsereg szembesült.
Elvileg egyébként sem, mint ellenséges idegen tilos volt hozzáférnie bármi bizalmas irathoz, beleértve azokat is, amiket ő maga állított elő ; a helyi vicc szerint a titkárnőknek minden egyes papírlapot el kellett ragadniuk Waldtól, mihelyt ő teleírta azokat :D
Summa: Wald az egyik legfontosabb kutatócsoport nagymenője volt
Azért (is) jó poszt, mert többeknek jut eszébe róla valami:) Nekem pld egy film sorozat-epizód (talán Einstein rejtélyei?), amikor egy gyanúsított raktárépületét keresték a telo-cellainformációi alapján, és azt javasolta "főhősünk, ne azt nézzék hol járt, hanem azt, hol nem, mivel biztos kikapcsolta a telót, ne lehessen lekövetni (és így meg is találták:)
Hát igen, amióta a tudományos kutatókat a publikált cikkeik száma és a folyóirat jelentősége alapján rangsorolják, sokkal több az olyan cikk, ami azzal bizonyítja létjogoultságát, hogy mások is ezt találták. Elvétve található olyan, amiben a többség véleményével ellentétes állításokat próbálnak bizonyítani. Most csak arra vagyok kíváncsi, hogy a ChatGPT milyen adatok alapján fog javaslatot tenni a féltett kérdés megválaszolásakor, népnevelés céljából, 😏.
Pénzügyőrként nekem erről a lefoglalási statisztika jut eszembe, ami ugye a sikertörténetekről számol be. Arról, amikor sikeresen elfogtuk, megakadályoztuk a jogsértő áruk bejutását. Arról viszont nincs statisztika, amikor észrevétlenül átjutott a cucc. (latentia) :(
Nekem meg az jutott eszembe, hogy egyszer dumáltam egy kelet-európai ország belbiztonságis tisztjével. Ő mesélte, hogy X határátkelőhelyen egy évben elfogtak 20 korrupt határrendészt, Y határátkelőhelyen meg csak 5-öt, vagyis bakker, az X-nél négyszer akkora a korrupció, mint az Y-nál, úgyhogy kiemelt figyelemmel fogják kísérni az ott folyó munkát. - mondta lelkesen.
Én erre megkérdeztem tőle (abszolút laikusként), hogy az nem lehet, hogy az Y-nál egyszerűen óvatosabbak voltak és csak öten buktak le, pedig ott talán mindenki elfogadja a kenőpénzt..?
Gondolkozott egy kicsit és vakarta a fejét, majd azt mondta, hogy beszélgessünk inkább másról.
Egy barátommal keveredtem baráti vitába, hogy van-e értelme a sikeres emberekkel készített interjúknak, főleg ha ez viszonylag rövid interjú.
Én régóta úgy gondolom, hogy nem igazán, sokkal hasznosabb lenne megnézni, hogy akik elbuktak a siker felé vezető úton, milyen problémákba futottak bele.
Ő azt mondja, hogy van, mert ha valaki sikeres, akkor biztos valamit jól csinál, miközben a buktának millió oka lehet.
Ezért van az, hogy hajlamosak vagyunk azt hinni, hogy régen mennyivel jobban építkeztek, hiszen azok az épületek még ma is állnak! Bezzeg amiket ma húznak fel, csupa vacak!
Csak közben azokra az épületekre nem gondolunk, amiket ugyanúgy régen építettek, de már nem állnak. Pedig azokból több van...vagyis volt 🙂
+ a római utak.
Az nem gond, hogy 1800 évet a föld alatt töltöttek, nem jártak rajta 40t kamionok és csak néhány helyen maradt meg és az akkori krónikák is állandóan panaszkodtak, hogy elmaradt a felújítás és járhatatlanok :) .
A középkorban a Magyar Királyságban gyakorlatilag csak a római utak voltak igazán járhatók. A leromlott állapotukban is. A földutakat döngölték, vízelvezetés volt, ezt a mai magyar közutasok még nem tudják megoldani.
És mégis azzal van teli a YT és a Net, hogy "bezzeg a rómainak". Én meg mérnökként az asztalt fejelem le a sok hülyeségtől. Azok miatt, amit te is említettél, meg még több miatt is.
Wow, ez tök hasznos volt.
Képzeld el, hogy felteszed a Face-re pusztán csak a képet, mire megjelenik ezer röhögő fej és a hülye Wald Ábrahámon élcelődő fotelkommentek. Azután kitakarod a cikk többi részét... :D.
Na, egy kicsit ilyen élmény volt :). Ez a túlélési torzítás pedig valóban több helyzetben is megjelenik, mint elsőre gondolnánk.
Egyszer egy régi ismerőssel beszélgettem, aki az egyik fegyveres testületnél HR-es, ő is részt szokott venni az állásinterjúkon. Elmeséltem neki ezt a sztorit, nem igazán értette.
Aztán úgy egy hét múlva felhívott és ujjongva tájékoztatott, hogy végre leesett neki a tantusz és azóta egészen más megközelítéssel beszélget a jelentkezőkkel.
Am, Wald nem szimpla tanár volt, hanem egyetemi prof és ebben az időben a Statistical Research Group nevű agytröszt tagjaként dolgozott - mit tesz a véletlen - magának a hadseregnek, egyébként magától értetődően tudomása sem lett volna azokról a problémákról, amelyekkel a hadsereg szembesült.
Elvileg egyébként sem, mint ellenséges idegen tilos volt hozzáférnie bármi bizalmas irathoz, beleértve azokat is, amiket ő maga állított elő ; a helyi vicc szerint a titkárnőknek minden egyes papírlapot el kellett ragadniuk Waldtól, mihelyt ő teleírta azokat :D
Summa: Wald az egyik legfontosabb kutatócsoport nagymenője volt
Ez nem történhetne meg, ha Tiboru nem viccelődik a sztorival, jelesül hogy Wald csak úgy "jelentkezett" a hadseregnél a gondolataival :)
Azért (is) jó poszt, mert többeknek jut eszébe róla valami:) Nekem pld egy film sorozat-epizód (talán Einstein rejtélyei?), amikor egy gyanúsított raktárépületét keresték a telo-cellainformációi alapján, és azt javasolta "főhősünk, ne azt nézzék hol járt, hanem azt, hol nem, mivel biztos kikapcsolta a telót, ne lehessen lekövetni (és így meg is találták:)
Tanulságos sztori. Nekem ez ugrott be róla: a brit 1.vh- s sisakok furcsa esete: https://youtu.be/1IQE0uZUMys?si=Y07TKQ1SwCMeJomf
Tökéletes párhuzam, illetve gyakorlatilag azonosság a két történet (már a túlélési torzítás szempontjából)!
Hát igen, amióta a tudományos kutatókat a publikált cikkeik száma és a folyóirat jelentősége alapján rangsorolják, sokkal több az olyan cikk, ami azzal bizonyítja létjogoultságát, hogy mások is ezt találták. Elvétve található olyan, amiben a többség véleményével ellentétes állításokat próbálnak bizonyítani. Most csak arra vagyok kíváncsi, hogy a ChatGPT milyen adatok alapján fog javaslatot tenni a féltett kérdés megválaszolásakor, népnevelés céljából, 😏.
Ez minden idők egyik legnagyobb sztorija, rám személyesen nagy hatással volt az ilyen szintű hozzáértés, már a FB poszt idejéről
Pénzügyőrként nekem erről a lefoglalási statisztika jut eszembe, ami ugye a sikertörténetekről számol be. Arról, amikor sikeresen elfogtuk, megakadályoztuk a jogsértő áruk bejutását. Arról viszont nincs statisztika, amikor észrevétlenül átjutott a cucc. (latentia) :(
Nekem meg az jutott eszembe, hogy egyszer dumáltam egy kelet-európai ország belbiztonságis tisztjével. Ő mesélte, hogy X határátkelőhelyen egy évben elfogtak 20 korrupt határrendészt, Y határátkelőhelyen meg csak 5-öt, vagyis bakker, az X-nél négyszer akkora a korrupció, mint az Y-nál, úgyhogy kiemelt figyelemmel fogják kísérni az ott folyó munkát. - mondta lelkesen.
Én erre megkérdeztem tőle (abszolút laikusként), hogy az nem lehet, hogy az Y-nál egyszerűen óvatosabbak voltak és csak öten buktak le, pedig ott talán mindenki elfogadja a kenőpénzt..?
Gondolkozott egy kicsit és vakarta a fejét, majd azt mondta, hogy beszélgessünk inkább másról.
Egy barátommal keveredtem baráti vitába, hogy van-e értelme a sikeres emberekkel készített interjúknak, főleg ha ez viszonylag rövid interjú.
Én régóta úgy gondolom, hogy nem igazán, sokkal hasznosabb lenne megnézni, hogy akik elbuktak a siker felé vezető úton, milyen problémákba futottak bele.
Ő azt mondja, hogy van, mert ha valaki sikeres, akkor biztos valamit jól csinál, miközben a buktának millió oka lehet.
Ez a bejegyzés jutott eszembe.
Tanulságos.
Covid.
Általános vélekedés, hogy a vírus gyengült és már nem okoz akkora problémát.
Véleményem szerint meg az igazán érzékenyek meg kihaltak.
Akik meg túlélték azoknak meg kialakult a védetsége (oltás + állandó fertöződés) következtében.
Tehát nem a vírus gyengült, hanem az emberi populáció adaptálodott.
Részigazság. Például mert képesek vizsgálni a vírus olyan tulajdonságait, ami a fertőzés erősségét méri.
Mire gondoltál?
Az ujabb variánsokra hatékonyab ellenanyag változatok termelödnek?
Az újabb variánsok kevésbbé fertöznek (rosszabbul kapcsolódnak az ACE2 receptorhoz)?
Az újabb variánsok, ha már megfertözték a sejtet, kevésbbé szaporodnak?
Arra, hogy nem jó a párhuzamod.
Ez nagyon tetszett! :-)