A Rubicon átlépése

Az "átlépte a Rubikont" manapság egy olyan mondás, ami számos nyelvben azt jelenti, hogy valaki egy olyan döntést hozott, ahonnan nincs visszaút. Noha szerintem minden olvasóm tudja, hogy honnan származik, engedjétek meg nekem, hogy - már csak a Iulius Caesar iránti rajongásom újabb bizonyítékaként - röviden összefoglaljam a történelmi hátterét.

Időszámításunk előtt 49 januárjának elején Caesar megérkezett Itália akkori határához, a Rubicon* folyócskához. Ez a kis folyóvíz képezte a közigazgatási határ északi szakaszának egy részét a közvetlen római állam és a római külbirtoknak (kvázi gyarmatnak) minősülő Gallia Cisalpina tartomány között.

Az akkori római köztársasági törvények** szerint egyetlen hadvezérnek sem volt joga seregei élén átlépnie ezt a határt, mert ez lázadásnak és állam elleni bűncselekménynek minősült, amiért a legsúlyosabb büntetés volt kilátásba helyezve. Caesar a 13. Gemina Légió élén érkezett meg a Rubiconhoz, amin rövid habozás után átgázoltak. A főnök ekkor vett egy nagy levegőt és kimondta a szintén híressé vált mondatot: iacta alea est*** (a kocka el van vetve).

A törvénysértés előzménye: a Szenátus írásban értesítette Caesart, hogy hamarosan megszüntetik kormányzói megbízását és római adminisztratív beosztást kínáltak fel neki. Mind a tíz légiójának parancsnokságát át kellett volna adnia kormányzói utódjának. Mivel meggyőződéses katonai vezetőként Caesar sose szerette a politikusokat (noha ő is az volt), leszarta az utasítást és elindult Róma felé, hogy móresre tanítsa őket.

A törvénysértés következményei: a Római Köztársaság politikusainak nagy része elmenekült Rómából, mert nem akartak (vagy nem mertek) szembeszállni az akkor még csak kormányzói státuszú, vagyis tábornoki rendfokozatú Caesarral (minden kormányzó tábornok is volt). Polgárháború következett. A köztársaság (mint államforma) hamarosan megszűnt, majd néhány év múlva jött a császárság. Mondjuk Caesar nem sokáig élvezhette az így elnyert "dictator" beosztását, mert öt év múlva a Szenátusban meggyilkolták (lásd még a szintén nagyon népszerű "hát te is fiam, Brutus?!" szállóigét).

*: a Rubicon utólagos egyértelmű beazonosítását nagymértékben nehezítette, hogy a középkorban az észak-itáliai kisebb folyóvizek medrét számos esetben módosították öntözési megfontolásokból, de a legvalószínűbbnek a mai Fiumicino folyó tűnik (legalábbis szakemberek szerint).

**: a Lex Cornelia Sullae Maiestatis nevű törvényt Sulla kezdeményezte diktátorsága ideje alatt (ie. 81 körül). Elsősorban a provinciák kormányzóinak szemmel tartása és esetleges lázadásuk megakadályozása volt a célja. Többek között kimondta, hogy hivatali ideje alatt egyik kormányzó sem hagyhatja el a tartományát sem a hadseregével, sem anélkül. Caesar ezt a jogi normát szegte meg. Igen magasról...

***: én is tudom, hogy a közkeletű verziója úgy szól, hogy “alea iacta est”. Annak idején a középiskolai latintanárom (igen, mi tanultunk latint is) a “iacta alea est” verziót mondta, mint nyelvtanilag helyes opciót. Tekintettel arra, hogy a tanárnő Rómában doktorizott latin nyelvtanból és irodalomból, én utólag is elhiszem neki, bármit is mond erre a ChatGPT :-). De ez legyen a legnagyobb problémánk!

(A második képen a Fiumicino/Rubicon látható. Hát tényleg inkább egy patak; nem lehetett túl nagy kihívás átkelni rajta egy légiónak. Már ha 2100 évvel ezelőtt ugyanekkora volt. De egy határfolyó akkor is határfolyó, ha ekkora. A háttérben látható híd is római kori ugyan, de ie. 49-ben még nem létezett.)