A második világháború csendes-óceáni vizein főleg az USA és Japán haditengerészetei csaptak össze. A harcászati cselekmények mögött természetesen a titkosszolgálatok és az ezekhez tartozó kódfejtők is komoly erőfeszítéseket tettek, hogy feltörjék az ellenség rejtjeleit és megfejtsék az ezekkel kódolt üzeneteket.
1942 elején a US Navy kriptoanalitikusai komoly előrehaladást értek el a japánok JN-25b kódjának feltörésében. A megfejtett üzenetek sokasága utalt arra, hogy a japánok hamarosan egy kombinált (tengerészeti és légierős) hadműveletre készülnek a nemzetközi dátumválasztó vonal közelében elhelyezkedő valamelyik amerikai támaszpont ellen. A helyszín pontos azonosítása eleinte nem sikerült, csak annyi, hogy a japánok "AF"-ként emlegették a tervezett célpontot, aminek a nevét még a kódolt üzenetekben sem írták le.
A Hawaii-n található amerikai kódfejtő iroda, a HYPO egyik osztályvezetőjének (Joseph Rochefort őrnagynak) meggyőződése volt, hogy a kétbetűs kód Midway-t jelöli, de ezt semmivel nem tudta bizonyítani.
Mivel a főnökei tudatták vele, hogy egy sima megérzésre nem tervezhetnek hadműveleti ellenlépéseket, Joseph tovább agyalt. A fejtörésbe bevonta egyik legtehetségesebb munkatársát, Wilfred Holmes századost is. Ez utóbbi a következőt javasolta: a vízalatti, úgymond biztonságos kommunikációs kábelen keresztül (más források szerint rádión) küldjenek egy üzenetet a Pearl Harbor-i bázisra. Ebben az üzenetben említsék meg azt, hogy "a Midway-i víztisztító rendszer felmondta a szolgálatot, soron kívüli javítása érdekében sürgős műszaki beavatkozásra van szükség". Rochefort csapata természetesen tisztában volt azzal, hogy a japánok folyamatosan figyelik ezt a kommunikációs csatornát és minden, ezen futó távközlést lehallgatnak.
Az üzenet elment, Wilfredék pedig várták a következményeket.
Mintegy 12 óra elteltével a kódfejtők elfogtak és megfejtettek egy japán üzenetet, amiben ez állt: "Az AF-en műszaki okok miatt hamarosan jelentős vízhiány várható".
Az egyértelmű válasz tehát megszületett: Rochefort őrnagy ösztönei kiválóan működtek, az AF valóban Midway kódja volt a japán kommunikációban.
Hogy a japánoknak miért nem tűnt fel, hogy egy ilyen fontos üzenetet (ami egy jelentős haditengerészeti bázison várható komoly vízhiányról szólt) az amerikaiak miért nem kódolva továbbították, a mai napig sem világos számomra. Mindenesetre az amerikaiak alaposan felkészültek a Midway elleni japán támadásra, ami 1942. június 4-én el is kezdődött és nem is tartott tovább három napnál. A legendás ütközet (amiről utólag számos könyvet írtak és több filmet is készítettek) egyértelmű amerikai győzelemmel végződött. Csak ennek érzékeltetéséül: a japánok 250 harci repülőgépet, 7 hadihajót és 3100 embert vesztettek, míg az amerikaiak 120 repülőgépet, 2 hadihajót és 310 embert.
Ha a Rochefort-Holmes duó nem sakkozza ki, hogy az AF mit jelent pontosan, a veszteségarány talán a fordítottja lett volna a fentieknek.
Nagymamámnál a sok könyv közül a Hihetetlen Győzelem volt az ágyuk feletti kis könyvespolcon. Miután rátaláltam, minden nyaralásomon elolvastam nem is tudom hány éven át :)
Zseniális az egész könyv (Hihetetlen győzelem).
Kedvenc karakterem belőle a mindig mezítláb repülő Sweeney alezredes, aki a csata előtti utolsó pillanatban a kontinensről Midwayre beérkező B-17-es alakulat parancsnoka volt.