A juharszirup

Noha itt a Kárpát-medencében is lehet kapni, az átlagmagyar a juharszirupot jobbára csak amerikai filmekből ismeri, amikor a főszereplő reggelire ezzel bőven meglocsolt, frissen sütött palacsintával kedveskedik gyerekeinek. Mai posztunkban erről az édességről mesélek két meglepő történetet. És egyúttal ez talán meg is magyarázza, hogy mit keres egy ilyen témájú poszt a Tiboru mesél-en.

1.) Lévén, hogy a kanadai Québec tartomány biztosítja bolygónk juharszirup-igényeinek 70-75%-át, itt van Kanada stratégiai juharszirup-tartaléka is. Igen, jól olvastad: ahogy más országokban földgázból, gabonából, aranyból, lőszerből vagy lecsókonzervből halmoznak fel tartalékokat arra az esetre, ha valami nagy gebasz történik, Kanada ezt juharszirupból is megteszi.

2.) A Kanadát leginkább megrázó 21. századi bűncselekmények egyike valamikor 2011 és 2012 nyara között következett be (azóta se lehet pontosan tudni, hogy mikor), amikor is bűnözők több esetben behatoltak a Montreáltól mintegy 150 km-re északkeletre található Saint-Louis-de-Blandford melletti juharszirup-raktárba és az ottani stratégiai készletből - több lépcsőben - elloptak 10 ezer hordónyi, körülbelül 20 millió dollár (mai árfolyamon úgy 7,2 milliárd forint) értékű szirupot. Roppant rutinosan még arra is odafigyeltek, hogy a szirupot átfejtették saját hordókba és tartálykocsikba, tehát első blikkre nem volt feltűnő a hiány.

Én többször jártam Kanadában (például itt egy nosztalgiaposztom erről) és ettem igazi ottani juharszirupot. Te kóstoltad már? Ha igen: ízlett?

(A képen a kanadai stratégiai juharszirup-készlet egyik raktára valahol Québec-ben)