Zaharosz az üzletember

A fegyverkereskedők soha nem tartoztak a becsületesség és az üzleti korrektség bajnokai közé, de a görög Vaszileosz Zaharosz lazán felléphetne a szakmai győzelmi emelvény legmagasabb fokára (már ha lenne ilyen).

A csávó a 19. század végén felkarolta a Garrett-Nordenfelt páros által kifejlesztett gőzgép-meghajtású (!) tengeralattjárókat, s egy zseniális húzással többre is vásárlót szerzett. Első körben rábeszélte a görög haditengerészetet egyre, majd miután Athén megvette ezt, a törökökhöz fordult és felhívta a figyelmüket arra, hogy a görög tengó mekkora veszélyt jelenthet rájuk nézve. Isztambul sem volt rest és mindjárt kettőt rendelt. Vaszileosz barátunk ekkor fogta magát és az oroszokhoz utazott, s elkezdte riogatni őket, hogy a törökök a két tengeralattjárójukkal veszélyeztetni fogja a cári flotta fekete-tengeri hajóit. Nosza a szentpétervári katonapolitikusoknak sem kellett kétszer mondani és rögtön leadták a rendelést négy tengeralattjáróra.

Hab a tortán: egyik tengeralattjáró sem működött úgy, ahogy kellett volna: a gőzgépet ugye nem kifejezetten víz alatti működésre találták ki, ráadásul a hajók elképesztően instabilak voltak még a felszíni haladás során is. Az egyik török tengó simán el is süllyedt az első gyakorlótorpedó kilövését követően.

A képen a törökök Abdülhamid nevű széntüzelésű tengeralattjárója 1886-ban az isztambuli vízrebocsájtásakor. Hossza 30,5 méter volt, legnagyobb szélessége 6 méter, vízkiszorítása 100 tonna. Legnagyobb felszíni sebessége 11 km/h, a víz alatti 6 km/h volt és maximum 49 méter mélyre tudott lemerülni. Mai szemmel nézve tényleg játékszernek tűnik. De a dunai Folyamőr Ezrednek még jól jöhet, ha a török barátaink eladják nekünk jó pénzért.