Napjainkban a kettős állampolgárság egyáltalán nem számít valami extrém dolognak. Régiónkban például több százezer embernek van ilyenje (lásd a magyar vagy a román egyszerűsített állampolgársági eljárást), de nem ritka az sem, ha valaki háromféle útlevéllel rendelkezik. Én is ismerek tripla állampolgárságú személyeket.
De az, hogy egy államfőnek legyen dupla állampolgársága, az meglehetősen szokatlan. Hát még 163 évvel ezelőtt milyen fura lehetett.
1861 tavaszán San Marino hivatalosan is támogatásáról és rokonszenvéről biztosította Abraham Lincolnt, az USA frissen megválasztott elnökét. A két régenskapitány (az aprócska köztársaság társelnökei) által aláírt diplomáciai levél egyebek mellett arról is rendelkezett, hogy tiszteletük jeléül az amerikai elnöknek felajánlják a San Marino-i állampolgárságot.
Az Egyesült Államok éppen csak hogy túl volt az amerikai polgárháború első hónapján, de bokros teendői mellett az elnök szakított időt arra, hogy írásban köszönje meg a megtiszteltetést és elfogadja az új állampolgárságot. Válaszlevelében kifejezte nagyrabecsülését a világ egyik legkisebb és legrégebbi köztársasága iránt, további folyamatos virágzást és sok sikert kívánva az akkor mintegy 7000 fős államnak.
Ez itt Lincoln válaszlevele.
Ők még államférfiak, és úriemberek voltak.😉
Nekem az is csoda, ha egy ilyen pici állam fennmarad, főleg, hogy enklávé.
Az alapítás legendája szerintem biztosan nem reális, de az utóbbi ezerpárszáz évben számtalan kérdésem lenne :) Oké, végül is - pont mert enklávé - csak az olaszokkal kellett jóba lennie... de akkor is.