Vikingek 1.0

A vikingek a (had)történelem számos ágán és területén alkottak maradandót. Kamaszkorom egyik legmeghatározóbb olvasmányélménye az első illusztráción látható kétkötetes regény volt (amit a 12. születésnapomra kaptam a szüleimtől, akik ráéreztek az irodalmi ízlésemre és érdeklődési körömre). A történelmi regény ideális arányban ötvözi a fikciót a dokumentarista hátterű részletekkel és középpontjában a tökös Röde Orm által vezetett kalózcsapat kalandjai állnak. Biztos, hogy Magyarországon is megjelent, de ez a kiadás 1973-ban látott napvilágot Kolozsváron. És a mai napig megvan, pedig azóta nem kevésszer költöztem.

Vagyis a viking-téma engem is sokat foglalkoztatott, ezért a mai poszt egyfajta nosztalgikus összefoglalója hat érdekességnek a sok közül, amiket az elmúlt évtizedekben összeolvastam a vikingekről. Természetesen nem vagyok vikingkutató történész, vagyis a szokásos megjegyzés következik: ha a forrásaim tévednek, akkor én is.

Akkor csapjunk bele.

1.) Kik voltak a vikingek?

Kezdjük azzal, hogy minden viking skandináv germán volt, de nem minden skandináv germán volt viking. Az északiak többsége isz. 700-1100 körül földműves és állattenyésztő volt, s a "viking" szó igazából csak azokat jelöli/jelölte, akiknek elegük lett a piszmogásból, hajókra szálltak és elsősorban kereskedelmi, majd portyázó harcászati tevékenységet (mondjuk ki: kalózkodást) folytattak. Ez a szó tehát nem etnikumot, hanem inkább foglalkozást jelent(ett). Egész országokat hódítottak meg és/vagy hoztak létre. 500 évvel Kolumbusz előtt már komoly településeik voltak Észak-Amerikában, még Szicíliában és a mai Ukrajnában is jelentős területeket uraltak, de ejutottak Perzsiáig és az arabok által lakott közel-keleti területekre is. A Kelet-Európában letelepedetti vikingek másik neve a "varég" volt, a svéd területeket jelentő svéd "Sverige" szóból. Ide még egy érdekesség: a bizánci császárok személyes testőrségét vagy 300 éven keresztül az úgynevezett Varég Gárda alkotta.

2.) A viking alapítású államok

Elsősorban Normandiát említem, ami azt jelenti, hogy "az északiak (nord-mannok, azaz normannok) országa". Innen indult Hódító Vilmos (apai ágon szintén viking ősökkel rendelkezett), aki 1066-ban megszállta és elfoglalta Angliát. Nagyjából ugyanebben az időszakban Szicíliában is felbukkantak, ahol grófságot hoztak létre. De ne feledkezzünk meg a "Kijevi Rusz"-ról sem. Ez az állam a mai Ukrajna és Belarusz egy részét foglalta magába és szomszédos volt az akkori Magyar Királysággal. Amúgy a legelterjedtebb nyelvészeti elmélet szerint maga a "rusz" szó is skandináv-ógermán eredetű: a "rusder" azt jelenti, hogy "evezős", a viking hajók ugyanis főleg ezzel a módszerrel haladtak. Az oroszok persze ezt évszázadok óta vitatják, de ha ez lenne a legnagyobb probléma velük, akár el is fogadnám az érveiket.

3.) A vikingek és a higiénia

Ha a korabeli feljegyzéseknek hinni lehet, a személyi higiénia kérdésében a vikingek voltak a leghaladóbbak a kora középkor európai népei közül. Számos régi dokumentum feljegyzi, hogy szinte már megszállottan kedvelték a mosakodást, a tisztálkodást és úgy általában a testápolást meg a tiszta ruhát. Az átlag viking személyi poggyászának elengedhetetlen részét képezték a szappanok, a fésűk és a hajszőkítő szerek. Igen, jól olvastad: nem minden viking volt szőke, de mivel volt köztük egy olyan, nagyon elterjedt vélekedés, hogy a szőke férfiak könnyebben találnak maguknak női partnert, ezért a sötétebb hajúak rendszeresen szőkítették magukat. Még bőrápoló krémjeik is voltak arra az esetre, ha a hosszas tengeri utazások során a bőrük kiszáradt és felhólyagzott volna (ami azért sokszor előfordult). Hetente egyszer tetőtől talpig lefürödtek (ha nem volt melegvíz, hát hidegben), ami - valljuk be - a többi európai népnél még 500 évvel később se volt általános szokás. Izlandi nyelven a szombatot a mai napig úgy hívják, hogy "laugardur" (norvégul: laurdag, svédül: lördag, dánul: lørdag), ami szó szerinti fordításban olyasmit jelent, hogy "mosakodónap".

4.) A szarvas sisak

Lehet, hogy többeknek csalódást okozok, de a filmekben és festményeken látható, szarvakkal ellátott viking sisak a 19. század találmánya. Amikor a nagy, ógermán/skandináv tematikájú operák megjelentek az európai színpadokon, valami miatt a rendezők és a jelmeztervezők úgy gondolták, hogy ez a részlet még férfiasabbá teszi a vikingek megjelenését. Egyes források szerint az, akinek a fejéből kipattant az ötlet, Karl Döpler volt, aki a Wagner-féle Nibelung gyűrűhöz készítette a sisakokat. Valószínűleg ókori görög és/vagy perzsa szobrokról lopta az ötletet, mert ők valóban viseltek szarvas sisakokat, de a vikingek soha. Úgyhogy ez a mesterségesen létrehozott tévhit elterjedt és a mai napig készülnek olyan művek, ahol a viking férfiak ezt viselik. Röde Orm meg csak röhög rajtunk.

5.) Tényleg csak öldökölni és gyújtogatni tudtak?

A rövid és határozott válaszom erre a kérdésre az, hogy NEM! Noha a vikingekről kialakult és általánosan elterjedt vélemény az, hogy kegyetlen és pogány rablógyilkosok voltak, akik általában védekezésre képtelen célpontokra (kolostorokra, apró falvakra, zárdákra, kereskedelmi hajókra) támadtak, de az az igazság, hogy nem kizárólag ez jellemezte őket. Igenis tudtak földet művelni és korrekt kereskedelmi tevékenységet végezni is, ráadásul építészetben sem voltak utolsók. Több, ma is létező nagyvárost ők alapítottak (Dublin, York, Reykjavík, Bergen, stb.), Skóciában pedig legalább százezer hektárnyi területet vetettek be gabonával és műveltek meg, az Orkney-szigetek és a Shetland-szigetek a 14. századig a vikingek közigazgatása alatt álltak.

6.) A Zsiguli és a vikingek

Egy kiemelt érdekességgel zárom a felsorolást. Egyes források szerint a szovjet korszakban nagyon elterjedt Zsigulik export-neve (a Lada) is viking eredetű. Szláv nyelveken ez volt a viking hajók neve; talán a magyar "ladik" is ebből jön, de ez csak találgatás. Tudom, hogy több másik verzió is van az autótípus nevének eredetére, de ha megnézzük a Zsigulik emblémáját, szerintem egyértelmű.

Ennyit mára. Lesz még viking témájú poszt, mert akadnak még velük kapcsolatos érdekességek a tarsolyomban.