Azt, hogy a színek hatással vannak az emberi pszichére, régóta tudjuk. Számos kutatás eredménye bizonyítja, hogy mindegyik szín különböző kognitív és érzelmi reakciókat vált(hat) ki belőlünk. Persze ez nem egy egzakt tudomány. Most csak az RGB (red, green, blue) színrendszer szerinti bázisszínek alapját említem:
A piros/vörös évezredek óta az energiát és a szenvedélyt szimbolizálja, ugyanakkor agressziót is kiválthat. Ez talán annak (is) tulajdonítható, hogy a vér színéről beszélünk.
A zöld a természeti vegetáció, vagyis a növények alapszíne. Ezért általában csökkenti a feszültséget és ezzel összefüggésben nyugtató hatású. Nem véletlen, hogy számos kórház orvosi műtőiben már nem a fehér, hanem a zöld az egészségügyi személyzet ruházatának alapszíne.
A kék a tiszta égbolt és a nagy, nyugodt vízfelületek színe. Nem meglepő, hogy ugyancsak nyugtató hatású, csökkenti a stresszt és erősíti a koncentrációs képességet.
A mai posztom azonban a rózsaszín egyik színárnyalatának (Schauss-pink, Baker-Miller pink vagy P-618, sok neve van) hatásairól szól. Egy Alexander Schauss nevű svájci pszichológus foglalkozott ennek hatásaival az emberi lélekre és viselkedésre. Schauss az 1960-as évek végén kezdte a színterápiás kutatásait, amelyek 1979-re meglepő eredményekkel és következményekkel jártak.
Az egyik fő következtetése ugyanis az volt, hogy a P-618-as rózsaszínnel kimázolt börtöncellákban tartózkodó rabok sokkal kevésbé lesznek hajlamosak az erőszakra és az agresszivitásra, mint bármilyen másik színű falakon belül lakók. Ahogy a kutató mondta: Ez egy nagyon megnyugtató hatású színárnyalat, amely elszívja az emberi dühkitörések energiáit; az ilyen környezetben élők még akkor sem lesznek képesek agresszivitásra, ha erre szándékosan készülnek.
Az első börtön, amelynek parancsnokai hajlandóak volt ezt az elméletet a gyakorlatban is kipróbálni, a Seattle-ben működő Naval Correctional Facility (Haditengerészeti Büntetésvégrehajtási Intézet) volt. Ez egy katonai börtön volt (már kétszer is átszervezték és átnevezték azóta) és az igazgatója beleegyezett, hogy kísérleti jelleggel néhány többszemélyes börtöncellát belülről ilyen színre festet. És láss csodát: az érintett cellákban öt hónapig nem történt semmiféle atrocitás, míg a többiben szinte mindegyikben előfordult valami tettlegesség a vizsgált periódusban.
Az elmúlt évtizedekben számos bv-intézet alkalmazta a rózsaszínű falfestést, a rabok legnagyobb bánatára. Amikor 2013-ban egy svájci fegyház vezette be ezt az újítást, a fogvatartottak éhségsztrájkolni kezdtek, mert ez a színvilág azt az érzetet keltette bennük, mintha egy Barbiebaba-rajongó kislány szobájában lennének.
Persze a kriminálpszichológusok világa sem egységes, amivel arra akarok célozni, hogy voltak (és vannak) a Schauss-elméletnek határozott cáfolói is a szakmán belül. De amennyire utánaolvasásom eredményeire támaszkodni tudok, a szakemberek mintegy 75-80 %-a egyetért a rózsaszínű börtöncellák pozitív hatásával, kábé 10% is-is (vagy se-se) álláspontra helyezkedik és mindössze 10-15 százalékuk tartja hibásnak Schauss doktor következtetéseit.
Nem vagyok szakember, úgyhogy én ebben az esetben a többségnek hiszek, noha nem tudom, pszichésen hogy viselnék el egy bármilyen börtöncellát, pláne ha az rózsaszínű belső falakkal rendelkezik... De mivel előző életemben többször is jártam börtönökben és személyesen is ismertem néhány komoly bűnöző fogvatartottat, büntetésnek lazán el tudom képzelni :-)
Mivel a neten található illusztrációk színárnyalata különböző, álljon itt a Baker-Miller pink pontos RGB kódja: 255, 145, 175. Aki ért hozzá, kikeverheti magának.
Azért ennek - rendesen megreklámozva a célközönség soraiban - nagyon komoly bűnmegelőző hatása is lehetne akár. Lehet, hogy kétszer is meggondolja a biciklitolvaj, hogy megéri-e az a hat hónap a barbie-házban.
(Jó, csak viccelek, akit a mostani börtönviszonyok nem rettentenek el a bűnelkövetéstől, azt a rózsaszín kóter sem fogja...)
Kikevertem. Nekem is büntetés lenne. :)