Rabszolgából ezredes

Charles Young volt az amerikai szárazföldi hadsereg (US Army) első feketebőrű ezredese, aki a Buffalo Soldiers-nek nevezett, kizárólag afro-amerikaiakból álló 9., később a 10. Lovassági Ezred parancsnokaként tevékenykedett. 1864-ben még rabszolgaként született egy Kentucky-i ültetvényen. Szépen haladt felfelé a ranglétrán. Három évig még katonai attasé is volt Libériában (az első amerikai színesbőrű ilyen diplomáciai beosztásban), s amikor 1917 áprilisában az USA belépett az első világháborúba, már a tábornoki csillagja is felsejlett a láthatáron.

Aztán 1917 nyarán - állítólagos magas vérnyomása miatt - felmentették az aktív szolgálat alól és rendelkezési állományba helyezték; sejtések szerint azért, hogy ne lehessen dandártábornokká előléptetni, mert így lettek volna fehér alárendeltjei és beosztottjai. Az akkor 53 éves Charles bedurcázott: fogta magát és az Ohio állambéli Wilberforce-tól Washington DC-ig körülbelül 720 kilométert lovagolt és gyalogolt felváltva tizenkét nap alatt, hogy így bizonyítsa fittségét és katonai fizikai alkalmasságát.

• Aki ült már lovon, biztosan tudja értékelni a teljesítményét. Csak mondom: ez nagyjából a Budapest-Berlin távolság (légvonalban).

A sportteljesítmény hatására reaktiválták, majd igaz ugyan, hogy a tábornoki csillagot így sem kapta meg (akkor még), de katonai főiskolai tanárként hadtudományt taníthatott Wilberforce-ban, majd ismét Libériába került attaséként. 1922-ben Nigériában hunyt el, ahol katonai hírszerzési feladatokat teljesített. Holttestét csak egy év elteltével vitték haza az USA-ba. Az Arlingtoni Nemzeti Temetőben nyugszik, ahol díszsírhelyet kapott.

2022-ben, halála századik évfordulóján posztumusz megkapta a dandártábornoki rendfokozatot. Az ünnepségre a West Point-i Katonai Akadémián került sor, ahol 1889-ben diplomázott.

(Az első képen Charles, a másodikon az általa lelovagolt út)