George Patton tábornokról, a második világháború egyik legendás hadvezéréről már életében számos (nagyrészt valós alapokon nyugvó) kis történet keringett; ezek közül mesélek ma egyet. A generális több dologról is híres volt, például szókimondásáról, katonai vezetői képességeiről és arról, hogy szóban és tettben is kiválóan improvizált.
Amikor 1945 kora tavaszán az általa irányított csapatok átkeltek a Saar folyón és egymás után bevették Koblenzt, Triert, Ludwigshafent és Kaiserslauternt, az amerikaiak előrenyomulása olyan gyors volt, hogy nem mindig sikerült a legfőbb hadvezetést tájékoztatni arról, hogy pontosan hol is járnak. Így történt, hogy Trier elfoglalása után egy nappal jött az ukáz: Pattonnak (aki akkor és ott két hadosztály hadmozdulatait irányította) meg kell (volna) állnia és további két hadosztály megérkezéséig várnia kell, mert a város bevételét a főparancsnokság csak így látja kivitelezhetőnek. Patton elolvasta a táviratot, majd ezt válaszolta a főparancsnokságnak:
- Triert a tegnap két hadosztállyal elfoglaltam. Most mit csináljak, adjam vissza a németeknek?
Ha véletlenül nem láttad volna, ezt a filmet nagyon ajánlom. Én úgy kétévente meg szoktam nézni; egyszerűen nem tudom megunni :-)
"közvetlenül a világháború után Amerika még bízott abban, hogy a szovjetekkel szót lehet érteni civilizált ember módjára is. Nos, tévedtek, de ennek belátásához még kellett két-három év…"
Ukrajnában már eltelt kettő, még nem igazán látom, hogy jövő ilyenkorra nagy változás lenne, de hátha. Amúgy ez is példa arra, hogy ugyanabba a folyóba lehet, hogy nem tudsz kétszer belelépni, de ugyanabba a szarba akár többször is.
Pattonnak kétségtelenül volt érzéke a páncélosokra építő hadviseléshez (ahogy Rommelnek is), ami más gondolkodásmódot követelt meg, mint a hagyományos gyalogsági hadműveletek. Hogy frontkatonának milyen lehetett alatta szolgálni, az egy érdekes kérdés. Egyrészt ha már a fronton van az ember, akkor örül, ha tényleg haladnak a kitűzött cél felé, úgy van esély arra, hogy hamarabb vége lesz. Másrészt meg az egója miatt ő se tehetett túl sok szemrehányást az oroszoknak az emberélet semmibe vételéről.