Kazah vízum

2016-ban történt, hogy egy 28 éves új-zélandi nő, bizonyos Chloe Phillips-Harris leszállt a kazah nagyváros, Almati nemzetközi repülőterén és beállt abba a sorba, ahol a vízumot állítják ki. Meglepetéssel konstatálta, hogy amikor a határőr kézbevette az útlevelét, felvonta szemöldökét, majd intett két marcona egyenruhásnak, akik fogták Chloét és bevitték egy kihallgatószobába. Ott egy még zordabb kihallgató elkezdte kérdezgetni, hogy honnan szerezte "ezt az izét" (és felmutatta az útlevelet). Chloe nem is értette a kérdést. Elmondta, hogy hivatalosan váltotta ki odahaza és azt, hogy nagy utazó, már vagy ötven országban járt vele és sehol nem volt semmiféle probléma.

Eltelt egy kis idő, megérkezett egy bevándorlási tisztviselő is, majd két rendőrnyomozó, továbbá egy szigorú úriember, aki valószínűleg a kazah elhárítás embere volt. Felváltva kérdezgették a csajt, aki úgy húsz perc múlva rájött: a jelenlévő öt hivatalos személy egyike sem hallott még Új-Zélandról, illetve hallottak róla, de szerintük ez az ország nem létezik önállóan, mert Ausztrália része, úgyhogy útlevelet sem bocsájthat ki. Chloé ekkor észrevette, hogy a kihallgatószoba falán van egy világtérkép. Diadalmasan mosolyogva odalépett és meg akarta mutatni Új-Zélandot, de pofára esett szegény, mert a térképről hiányzott a hazája.

Végül 36 óra fogvatartás után a helyzet megoldódott. Kapcsolatain keresztül Chloe beszerzett egy USA-útlevelet (erről az államról még a kazah határőrök is hallottak és tudták, hogy már nem brit gyarmat), abba gond nélkül kapott vízumot és beléphetett az országba, ahol fél évet töltött. Hogy az amerikai útlevél honnan és hogyan bukkant fel a sztoriban, nincsenek ismereteim, miként arról sem, hogy ezt a hirtelen váltást a hatóságok hogy nyelték le. Mindenestre nem lehetett olcsó.

Ha Kazahsztánba mentek, mindig legyen nálatok világtérkép! De az is megoldás lehet, ha hivatkoztok a kipcsak ősökre (ami szegény Chloénak nem adatott meg).

(A képen Chloe, két kedvenc lovával)