James French utolsó szóvicce
Ezt a posztot elsősorban a kínos szóvicceket kedvelő olvasóimnak ajánlom, kiemelten barátomnak, a Diétás Magyar Múzsa vezérfőszerkesztőjének.
Azt, hogy a stílus maga az ember, eddig is tudtuk. Nos, ez a fickó, akinek a képét látjátok, egy kétszeres gyilkos, bizonyos James French, akit 1966 augusztusában végeztek ki az egyik oklahomai börtönben, az ottani módi szerint villamosszékben.
Az egyik helyi bűnügyi tudósító (Bob Gregory), aki a kivégzés előtt még készített vele egy interjút, utólag beszámolt arról, hogy a beszélgetés végén French megkérdezte tőle:
Ha a saját kivégzésemről tudósítanék, tudod, hogy mit írnék szalagcímként az újságok címlapjára?
Bob megrázta a fejét és elkerekedett szemekkel nézte, hogy miken nem jár az agya ennek a fickónak. James elmosolyodott és ezt válaszolta:
French fries!
és visszament a halálsori cellájába.
(A "French fries" egyik fordítása: French megsül. A másik fordítása: sült hasábburgonya, erdélyi magyarul: szalmakrumpli)
Gyanús volt,hogy maga az interjú sem az őszinte megbánásról szólhatott, ezért kicsit utánanéztem a pasasnak (= elolvastam a róla szóló Wikipédia-szócikket). Szóval emberünk már az első gyilkosság után csalódott volt, hogy "csak" életfogytra ítélték, és kifejezetten azért ölte meg a börtönben a cellatársát, hogy biztos legyen a halálos ítélet... (Gondolom nem a szóviccért csinálta.)
Egyébként elsőre a bundáskenyér angol megfelelőjét kommenteltem volna, de az már a kegyeletsértés határát súrolná :D
Neeee :D
Engem is felírhatsz a (kínos) szóviccek kedvelőinek :)