Hannibal Hamlin 1861 és 1865 között volt az USA alelnöke, Abraham Lincoln elnöksége (és az amerikai polgárháború) idején. Amikor 1864 júniusában a Maine Állami Nemzetőrség a szokásos háromhavi kiképzésre mozgósította azt a századot, amelynek Hamlin (mint Maine állam szülötte és polgára) a tartalékos tagja volt, szóltak neki, hogy alelnökként rá természetesen nem érvényes a behívóparancs és nem köteles felvenni a szolgálatot.
Hamlin azt mondta, hogy rá ugyanúgy érvényesek a törvények, mint bármelyik másik amerikaira, úgyhogy fogta magát és hivatalát hátrahagyva megjelent a Maine State Guard laktanyájában. Ott egy kicsit csodálkozva nézték, de végül megkapta az egyenruhát, fegyvert nyomtak a kezébe és szolgálatba állították. Egyedüli kérése az volt, hogy ne a legénységi, hanem a tiszti szálláson helyezzék el.
Az akkor 55 éves alelnök Fort McClary-ben végigszolgálta a kötelező három hónapot, részt vett a laktanyai őrszolgálatban, majd a század szakácsaként sürgölődött a tábori tűzhelyek körül. Aztán amikor 1864 szeptemberében a századát leszerelték, Hamlint előléptették tizedessé, majd visszatért Washingtonba és folytatta alelnöki tevékenységét.
Riszpekt neki.