Fehérfejű rétisas vagy pulyka?

A sas - az oroszlán mellett - a legelterjedtebb címerállatok egyike. Nem túl meglepő, hiszen bizonyos értelmezések szerint ez a madár évezredek óta a szabadság, az erő és a függetlenség egyik szimbóluma. Az ókori Róma légiói is ezt a jelképet hordozták, s napjaink Európájában legalább tíz olyan ország jut eszembe (a heraldika gyerekkorom óta érdekel), amelyik hivatalos állami címerében ez a ragadozómadár látható (egy- vagy kétfejű változatban): Németország, Ausztria, Csehország, Lengyelország, Románia, Szerbia, Liechtenstein, Albánia, Montenegró, Moldova, na és Oroszország. Az állami címereken kívül a regionálisokban is sokszor felbukkan; elég, ha csak Erdély, Morvaország, Szilézia vagy Brandenburg történelmi címerére gondolunk.

Szóval egyáltalán nem meglepő, hogy a 13 észak-amerikai brit gyarmat függetlenné válása után hat évvel (konkrétan 1782 őszén) a Kongresszus hivatalosan is az USA címerállatává választja a fehérfejű rétisast (haliaeetus leucocephalus). Az oroszlán természetesen nem is jött szóba, hiszen a történelmi angol címerben három is van belőlük. Arra, hogy miért pont erre a madárra esett a választásuk, számos magyarázat született az elmúlt közel 250 évben, ezek közül most csak az egyiket említem: sok amerikai indián törzs hiedelemvilágában a fehérfejű rétisas isteni, szent madár, amely közelebb áll a (fő)istenhez, mint az ember. Egyfajta közvetítőként tekintettek rá az emberek és az istenek között.

A kongresszusi határozattal azért nem mindenki értett egyet. Például Benjamin Franklin sem, aki az alapító atyák egyike volt, aláírta a Függetlenségi Nyilatkozatot és ráadásul az amerikai alkotmány megszövegezésében is részt vett. Benjamint halála napjáig bosszantotta ez a döntés. Egy 1784. január 26-án kelt, a lányának Párizsból írt levelében (ahol éppen amerikai nagykövetként szolgált) ezt írta:

• A magam részéről azt kívánom, bárcsak ne ezt a sast választották volna országunk és nemzetünk szimbólumának. Rossz erkölcsű madár, nem becsületesen keresi a kenyerét... Emellett egy gyáva, félős alak, hiszen a keleti királygébics (ami nem nagyobb, mint egy fecske) gyakran megtámadja és elzavarja a körzetből.

Franklin nem csak duzzogott, hanem alternatívát is javasolt, amit meg is indokolt:

• A pulyka ehhez képest sokkal tiszteletreméltóbb madár és egyben Amerika igazi, eredeti őslakója. Bátor szerzet, amelyik nem habozna megtámadni a brit királyi gárda gránátosát, aki vörös kabátban merészelne betörni a területére.

Amint azt látjuk, az eredeti döntés változatlan maradt: a fehérfejű rétisas a mai napig az USA címerállata és a hivatalos állami pecsét központi alakja. Szórakozásként azért mindenkit biztatok, hogy képzelje el az amerikai címert egy pulykával a közepén :-)

Érdekesség: 2024 karácsonyán a Biden-kormány utolsó döntéseinek egyike az volt, hogy a fehérfejű rétisast hivatalosan is "az USA nemzeti madarának" (national bird of the USA) nyilvánították. Jobb későn, mint soha!