Azt sokan tudják, hogy Ausztrália európaiakkal történő benépesítése úgy kezdődött, hogy 1788-tól a britek fegyenctelepként kezelték, s becslések szerint 160-180 ezer bűnözőt és más kétes egzisztenciát szállítottak a szigetre, hogy két legyet üssenek egy csapásra: megszabadítsák tőlük az óhazát, ugyanakkor munkaerőt és angolszász lakosságot biztosítsanak a földrésznyi gyarmatnak.
Arról azonban kevesebben tudnak, hogy a britek a franciáktól, pontosabban egy francia szolgálatba szegődött skóttól lopták a zseniális ötletet. John Law (talán azok, akik tanulmányaik során közgazdaságtani ismeretekből is vizsgázgattak, emlékeznek a nevére) Franciaország vezető pénzügyi szakembere volt néhány évig a 18. század elején. Európában* az elsők között volt, akik felvetették, hogy szükség lenne egy állami tulajdonú bankra, melyik papírpénzt (bankjegyeket) bocsájt ki, hogy kiváltsa és megváltoztassa az addig főleg fémpénzekre épülő monetáris szokásokat.
Na ez a csávó (hivatalos állami kapcsolatrendszerének igénybevételével) 1719-ben a párizsi börtönökben sínylődő bűnözőknek ajánlott egy egészen fairnek tűnő üzletet: ha feleségül vesznek egy prostituáltat (vagy egy árva lányt), ingyen elviszi őket és új asszonykáikat a franciák egyik észak-amerikai gyarmatára (a mai Louisiana és Mississippi államok területére), ahol speciel neki (vagyis Law-nak) elég szép birtokai voltak, csak munkaerő volt kevés, viszont annál több a morcos, ideges indián, akik se az afrikai, se az európai új arcoknak nem örültek igazán.
Ahogy mondani szokás, az elején jó ötletnek tűnt, de végül nagy buli nem lett belőle: összesen kábé 800 francia pár (vagyis ezerötszáz telepes) érkezett, de a már ott tartózkodó európaiaknak se igazán sikerült megbarátkozniuk Párizs söpredékével. 1721-ben ráadásul Law bankja és üzleti vállalkozása, a Compagnie du Mississippi is tönkrement (maga Franciaország is majdnem belerokkant a dologba), úgyhogy a párizsi illetékesek betiltották a bűnözők kivándorlását. Law csalódottan megpattant Franciaországból, s Velencében, főállású szerencsejátékosként hunyt el nyolc évvel később.
Most csak úgy elmerengtem azon, hogy ha lenne gyarmatunk, a magyar börtönökből az elmúlt évben szabadon engedett több ezer külföldi embercsempészt deportálhattuk volna oda.
*: azért mondom, hogy Európában, mert Kínában már a 12. században megjelent az első hivatalos állami papírpénz, a huizi (會子).
(A képen John Law)
Én is sokat szoktam gondolkozni ezen, hogy hány olyan piti bűnöző megy át naponta a rendszeren, akinek 150 éve azt mondták volna Londonban, hogy barátom, választhatsz. Szerda reggel van nyilvános akasztás, 8 hurok van, az egyikben a te nyakad lesz. Nagy tömegre számítunk, szóval ne is gondolj ilyen hipphopp zuhan a test reccsen a nyak dologra, hanem a hóhér szépen meg fogja adni a módját a dolognak. Mindenkit csak akkor akaszt, ha az előző már abbahagyta a rúgkapálást. A tömeg lelkesen fog skandálni, hogy "dance, dance" de ez téged valahogy nem fog szórakoztatni.
VAGY
Szerdán reggel indul egy hajó, vagy Új-Zélandra, vagy Van Diemen szigetére (a mai Tasmánia). Neked kb. mindegy is. Ott van egy munkatábor, három évet le kell dolgozni. Ha nem öl meg a skorbut meg a helyi mindenféle mérgező állat, nos akkor kapsz hat anyajuhot meg egy kost, egy baltát, egy puskát és kijelölünk neked 200 acre földet valahol. Havonta egyszer van olyan transzport, amelyben London, Liverpool és más nagyvárosok lopós utcalányai érkeznek, akik szintén a hajót választották a bitó helyett.
Namost, ha lehozol ötven fontnyi minőségi gyapjút, vihetsz egy csajt feleségnek, Maynard atya ott helyben össze is ad titeket. Minél több gyapjút hozol le, annál előbb választhatsz a leányok közül. A leányoknak megmondjuk, hogy lehet választani a táborban takarítás-főzés (adott esetben naponta több nemi erőszak) és a farmerfeleség-lét közül. Utóbbi esetben három vég vászon, hozzá cérna, varrótű, egy bogrács és két lábos is jár, a többit oldd meg. Ha lopni akarsz...well a férjed a következő transzporthoz lehoz 80 font gyapjút és annyit mond, hogy az előző asszonyt megmarta egy kígyó és meghalt. Aztán hogy ez így van vagy sem...nem megyünk fel két napi járóföldre megnézni hogy tényleg a kígyó volt, vagy inkább a balta. Szeressétek egymást.
Ez nagyon durván hangzik, de kb. így lett Ausztrália és Új-Zéland benépesítve.
Angol lord leszáll a repülőgépről a Canberra-i reptéren, eljut az ausztrál bevándorlási tisztviselőig az útlevelével. A tisztviselő átnézi a papírokat, majd megkérdezi: "Criminal record?" ... Az angol lord ránéz: "-Miért, ide magukhoz még mindíg kell ??"