Dóra jelenti

Radó Sándor a szovjet katonai hírszerzés (GRU) ügynöke, majd - érdemei elismeréséül - ezredese, később európai hírű földrajztudós és térképész, akinek idehaza 1971-ben jelent meg a "Dóra jelenti" című visszaemlékezés-kötete a második világháborús hírszerző tevékenységéről. A könyvet még akkor is érdemes elolvasni, ha ma már tudjuk, hogy a szerző számos esetben utólag kozmetikázta a valóságot. Ne csodálkozzunk ezen: 1971-ben azért nem lehetett mindent megírni a szovjet viszonyokról...

1941 és 1943 között olyan sikeresen koordinálta az általa irányított, Genfben székelő Geopress nevű nemzetközi térképészeti sajtóügynökséget (ami a kémtevékenysége fedőszerve volt), hogy még a náci külügyminisztériumból és a Wehrmacht felső köreiből is sikerült ügynököket toboroznia, akik stratégiai jelentőségű hírekkel látták el őt, s rajta keresztül Moszkvát.

A paranoid sztálini logikának megfelelően 1945-ben Radót a szovjetek bebörtönözték, mert "gyanúsan jó kapcsolatot alakított ki nyugati állampolgárokkal és állami szervezetekkel". Tíz év raboskodás után tért csak haza Magyarországra, ahol (természetesen Moszkva engedélyével) rehabilitálták és számos hivatalos elismerésben (például Kossuth-díjban és Állami Díjban) részesült, egyetemi tanárrá nevezték ki. De ahogy mondani szokás: ez már egy másik történet...