Alphonse Bertillon

Alphonse Bertillon a párizsi rendőrprefektúra civil munkatársaként ("polgári alkalmazott") egyike volt az igazságügyi szakértői munka úttörőinek. A visszaeső elkövetők azonosítását megkönnyítő módszertana (ami javarészt a testméréstanból, vagyis az antropometriából állt, kiegészítve az általa kitalált bűnügyi fotózással) igazi áttörést eredményezett a bűnüldözésben. Ekkoriban (az 1880-as években) terjedt el az európai szakmai körökben a mondás: Párizs a rendőri munka Mekkája, Bertillon pedig ennek a prófétája.

Magyaroszágon 1903-tól használták a klasszikus bűnügyi fotózást rabosításkor (szemből és oldalról), de akkor még a teljes Bertillon-módszert (a 11 méréssel, melynek keretein belül többek között a testmagasságot, ülőmagasságot, kartávolságot, fej szélességét, ujjak, lábfej, alkar hosszát mérték és rögzítették) nem vezették be, legalábbis tudomásom szerint.

Az "én időmben" (1990-es évek) a Rendőrtiszti Főiskolán krimináltechnika vizsgán legalább három tétel volt Bertillonból és a róla elnevezett "bertillonage" (bertijjonázs) nevű módszertanból. Aztán úgy 2017 körül, több éves kutató- és tervezőmunka után létrejött a Rendőrség új személyleírási rendszere, amit hősünkről ALFONZ-nak neveztek el.

A csatolt cikk 1886. január 6-án jelent meg a Budapesti Hírlapban. Hogy az Alphonse-ot hogyan magyarították Ágostra, nem tudom. Az első képen maga Bertillon "rabosítási" fotója és adatai láthatóak. Persze nem csukták le, az adatlap csak oktatási célokat szolgált.