A San Francisco-i öbölben, egy kis szigeten található Alcatraz volt 29 éven át az USA talán leghíresebb és legszigorúbb fegyháza. Könyvek és filmek tucatjai szólnak arról, hogy milyen kemény világ volt ott 1934 és 1963 között. Alcatraz azonban (legalábbis egy szempontból) joggal szerepelhetett az amerikai fegyencek álmaiban. Itt volt ugyanis a legjobb a kaja*.
Igen, az Alcatrazban felszolgált ételek (amiket a fogvatartottak mellett az őrség és az adminisztrációs személyzet is fogyasztott) lazán étterem-minőségűek voltak. Reggelire például a kötelező zabpehely mellett mindig felszolgáltak tojásos sonkát, vajat, sajtokat, felvágottakat, gyümölcsöket, kávét és teát, a kenyeret és péksüteményeket helyben sütötték éjszakánként és frissen, még melegen tették az asztalokra. Az ebéd mindig legalább négy fogásból állt, ahogy illik: előételek, saláták, főfogások (a sült marhabordától a töltött pulykán át a grillezett tarjáig), párolt krumpli, zöldségköretek, majd a menü végén mindig volt sütemény, gyümölcsök és fagylalt. Vacsorára nem maradékokat kaptak ám, hanem például bolognai makarónit, sült csirkecombokat, húsos hidegtálat és hasonló nyalánkságokat. Minden étkezés önkiszolgáló jellegű volt, tehát mindenki annyit vett, amennyit akart. A roppant alaposan vezetett börtönnaplók szerint a frissen érkezett átlagos fogvatartott mindig hízott 6-8 kilót az első néhány alcatrazi hónapban.
Furcsának tűnhet Amerika legkeményebb bűnözőinek ilyen ellátást adni, de James Aloysius Johnston, Alcatraz első főfoglára azt vallotta, hogy a legtöbb börtönlázadás a rossz étel miatt szokott kitörni, s megakadályozásának garanciáját a kiváló koszt biztosításában látta. A 250 fős kantinban egyetlen szigorú szabály volt érvényben: minden kajából bármennyit ki lehetett venni a tálcákra, de aki maradékot hagyott, az szigorú büntetésben részesült: a közösségi helyiségek látogatásának korlátozása, sétamegvonás, de a visszaesők még több napos magánzárkát is kaphattak, ha mohók voltak és többet szedtek maguknak, mint amennyit meg tudtak enni.
(A képen egy alcatrazi menü)
*: A félreértések elkerülése érdekében azért leszögezem: nem próbáltam, csak olvastam róla!
Hát, Viktoréktól nem sajnálnám.
A drága jó nagymamám vezényelte mindig: "amit kiszedsz a tányérodra, azt edd is meg!" 🤓