Afgán kutyák

A tálib- és Al-Kaida-ellenes afganisztáni háború közepén történt, 2010 februárjában. Egy, körülbelül ötven amerikai katona szállásául szolgáló épületbe öngyilkos merénylő akart behatolni, de az állandóan a barakkok körül őgyelgő (és a katonák által rendszeresen etetett) három kóbor kutya megtámadta és megharapta a robbanó mellényt viselő terroristát, aki elszaladt és az épülettől távolabb robbantotta fel magát. Egyetlen katona sem sebesült meg, a három kutyából az egyik (a Szása nevű) elpusztult, míg a súlyosan sebesült másik kettőt (Rufuszt és Targetet) nagy nehezen sikerült megmenteni.

Amikor az adott alakulat (a 48. Gyalogos Dandár) hazafelé készült, egy Christopher Duke nevű őrmester mozgalmat indított annak érdekében, hogy Rufuszt és Targetet magukkal vihessék az USA-ba. A Facebookon gyűjtést indított, amire három hónap alatt 21 ezer dollár adomány érkezett. Egy veterán szervezet közreműködésével kijárták az összes engedélyt (nem volt egyszerű), s a két hős afgán kutya végül a katonák után mehetett. Rufusz Atlantába ment Chris családjához, míg Target az egyik egykori bajtársánál Arizonában telepedett le.

A médiát is megérintette a történet, a kutyákkal (illetve hát gazdáikkal) számos interjú készült, még a híres Oprah Winfrey Show-ba is meghívták őket. Target sajnos csak rövid ideig élvezhette a népszerűséget: egyszer kiszökött gazdája udvarából, a sintér elkapta és mivel nem sikerült azonosítani, elaltatták. A végén kiderült, hogy adminisztratív hiba történt, az illetékes ebrendészeti előadót kirúgták, de Targetet ez már nem hozta vissza.

Tanulság 1: soha ne rúgj bele egy kóbor kutyába (se). Nem tudhatod, mikor menti meg az életed.

Tanulság 2: ha még nem tetted meg, csippeltesd be a kutyádat! Ezzel talán megmented az életét.

(A képen balról Rufusz, jobbról Target)