A zambiai űrprogram

A világűr meghódítása nem csak természettudományos szempontból pallérozott elméket, csúcsminőségű műszaki hátteret, továbbá sok-sok pénzt igényel, hanem unortodox merészséget is. Nos, az 1960-as évek közepén Zambiának ezekből mindössze a legutolsó állt a rendelkezésére, az viszont gyakorlatilag korlátlan mértékben.

Egy Edward Makuka Nkoloso nevű általános iskolai tanár (a bemba törzs egyik hercege, amúgy obsitos katona) ugyanis állami támogatással létrehozta a Zambiai Tudományos, Űrkutatási és Filozófiai Nemzeti Akadémiát (frankón ez volt a neve!), melynek égisze alatt útjára indította a zambiai űrprogramot.

Ez nem kisebb célt tűzött ki maga elé, mint azt, hogy "afronautákat" küld a Marsra. Az afrikai űrhajósoknak az lett volna a feladatuk, hogy a marsi bennszülötteket (akiket Nkoloso kolléga a saját távcsövével látott, tehát egészen biztosan léteznek!) keresztény hitre térítsék; természetesen csak ha ők is ezt akarják. A terv átütő népszerűségnek örvendett az országban, melynek akkori 3,5 millió lakosából úgy 1500-an fejezték be a középiskolát, illetve nem egészen száz fő rendelkezett felsőfokú végzettséggel.

Mint oly sokszor megtörtént az emberiség zaklatott történelmében, Makuka nagyratörő elképzelései útjába csak a pénzhiány állt. Zambia hiába kért anyagi hozzájárulást Izraeltől, az oroszoktól, Indiától és az USA-tól, de még az UNESCO-tól is, ezek a féltékeny gecik egy fillért se adtak. A baj nem jár egyedül: az egyik kiszemelt afronauta, a 17 éves Matha Mwambwa a kiképzés nehéz hetei alatt terhes lett és a szülei hazavitték. Csalódott hősünk 1989-ben hunyt el, s nemzeti hősnek kijáró tiszteletadás mellett helyezték örök nyugalomra.

Hát így történt, hogy a marslakók a mai napig nem keresztények.

(A képen Edward Makuka az űrhajósok ultramodern kiképzőbázisán, valamikor 1965 körül)