A trencskó

A katonai eredet és gyökerek néha váratlan helyekről köszönnek ránk.

A ballonkabátot (más szóval viharkabátot, magyar becézésével: trencskót) a 19. század végén tervezték és dobták piacra katonai megrendelésre. A búr háborúkban (1880-1902) szolgáló brit tisztek már viselték, de nem volt kötelező. Az első világháborúban a brit egyenruha szerves részévé vált, később a francia katonák ruházatának is része lett. Az angol neve is erre utal: trench coat, vagyis (lövész)árok-kabát. Ezért van a klasszikus ballonkabátnak a mai napig vállpántja, hiszen a rendfokozati és fegyvernemi jelzéseket oda kellett tűzni/varrni, de a kétsoros gombozás, a fémkarikával megerősített gomblyukak, a fémcsatos vászonöv és a legombolható zsebek is a katonai örökség részei. Ezek után joggal borzonghatunk bele, hogy női verzió is készült belőle.

Az eredetileg keki (khaki) színű trencskó sűrű szövésú, lanolinnal (vagyis gyapjúzsírral, egyfajta faggyúkivonattal) vízállóvá tett pamutszövetből, vagyis posztóból készült. Aztán - mivel számos veterán katona a leszerelése után is viselte - az 1920-as évektől kezdve a civilek tették világszerte trendivé és divatossá. Elég, ha annyit mondok: Humphrey Bogart, Peter Sellers vagy Robert Mitchum.

Egy menő Burberry trenchcoat-ért ma már akár egymillió forintot is elkérnek.