A sosemvolt ember

A huszadik század egyik legkreatívabb (és legnagyobb hatású) hírszerzési megtévesztő akciója a Mincemeat (Darálthús vagy Vagdalthús) fedőnevű operatív művelet volt. A terv lényege az volt, hogy a brit titkosszolgálat egy londoni hullaházból beszerzett egy friss holttestet és ennek kidolgoztak egy alapos fedősztorit (legendát). Willam Martin őrnagyot (ez lett a fedőnév és fedőrendfokozat) brit tengerészgyalogos-egyenruhába öltöztették, zsebeibe és aktatáskájába mindenféle személyes és hivatalos dokumentumot tettek, amik erősítették a hitelességét: szerelmes levelet a barátnőjétől, fotót a csajról, pilótaigazolványt, londoni étteremből származó számlát, színházjegyet, két nappal korábbi újságot, satöbbit. És ami a legfontosabb: a táskájába olyan, "szigorúan titkos" jelzéssel ellátott katonai és titkosszolgálati dokumentumokat helyeztek, amelyek elég részletesen leírták a szövetséges csapatok tervezett görögországi partraszállási tervét. Ez utóbbi természetesen teljesen kamu volt.

A holttestet egy tengeralattjáróval a spanyol partok közelébe vitték, ahol vízre bocsájtották. Azért esett Spanyolországra a választás, mert a Franco-rezsimről megalapozottan feltételezték, hogy noha hivatalosan semleges volt, valójában a nácik mellett állt. Nem is tévedtek.

1943. április 30-án reggel egy halász a dél-spanyolországi Punta Umbria kisváros mellett észrevette a brit egyenruhás hullát, amit a dagály partra sodort (a britek előzetesen ezt is alaposan tanulmányozták). Azonnal értesítette a rendőrséget, akik értesítették az ügyészt, aki értesítette a bírót, aki értesítette a külügyet, akik értesítették... Na kit? Igen, eltaláltad: a madridi német nagykövetséget. Innen már csak egy lépés volt az Abwehr (vagyis a német elhárítás) és maga Adolf, aki azonnal összehívta a vezérkart és eléjük tárta az ellenség görögországi partraszállási terveit. Állítólag Goebbels, a nácik propagandaminisztere volt az egyetlen ebből a körből, akinek valami gyanús volt (innen is látszik, hogy Joseph egyáltalán nem volt hülye), de mivel a Führer habozás nélkül benyelte a csalit, nem erősködött tovább. A döntés megszületett: a németek 1943 júniusában komoly erőket csoportosítottak át Görögországba (többek között Olaszországból), hogy megakadályozzák a szövetségesek invázióját.

A nyugatiak ezt persze azonnal kihasználták és 1943 júliusában megtámadták Szicíliát (Husky hadművelet), amit öt hét alatt el is foglaltak. Innen folytatódott az olaszországi offenzíva, de ez már egy másik történet. A lényeg, hogy számos hadtörténész szerint a "Mincemeat" megtévesztési művelet kábé egy évvel megrövidítette a második világháborút. Ezzel persze lehet vitatkozni, de hogy a világ valamennyi hírszerzési iskoláján tanítják és tövig kielemzik, abban biztos vagyok.

Éa akkor még egy érdekesség: az alapötlet annak az Ian Fleming-nek a fejéből pattant ki, aki James Bond alakját kitalálta és számos kémregényt írt. Fleming akkoriban a brit haditengerészeti hírszerzés vezetőjének, John Godfrey tengernagynak volt a szárnysegédje. Ő írta az 1939-es "Pisztráng-emlékeztetőt" (Trout Memo), amelyben először vázolták fel azt a tervet, hogy egy holttestet legendázzanak meg és ezt használják fel a nácik hamis katonai hírszerzési adatokkal történő ellátására. Az emlékeztető ezen kívül még vagy ötven lehetséges dezinformációs forgatókönyvet tartalmazott. Ha minden igaz, ezt maga Churchill is megkapta, aki napokon keresztül nagy élvezettel olvasgatta.

A történetből könyvek és filmek is születtek. Az első ilyen könyvet az az Ewen Montagu nevű őrnagy írta, aki a művelet kivitelezéséért volt felelős, úgyhogy elég kompetens szerzőről beszélünk. A másik könyvet az a Ben Macintyre jegyzi, aki több, hírszerzéstörténelemmel foglalkozó könyvet is letett már az olvasók asztalára. Mindkettőt olvastam, mindkettő bejövős volt, noha műfajilag és hangulatilag azért egy kicsit különböznek.

A kémhistória hagyományosan az oroszokat tekinti a katonai és gumitalpú megtévesztő-álcázó manőverek (az úgynevezett maszkirovka) bajnokainak, de ahogy az látható, a briteket se kell félteni. A Moszadról nem is beszélve.