A politikai nyomáshányados

Bármennyire is technicizált egy haderő, továbbra is elsősorban emberekből áll (most ne foglalkozzunk a mesterséges intelligenciával). A katonáknál kiemelt jelentőségű a harci tapasztalat, a kompetencia, a motiváció, a doktrína, a kiképzés, az elkötelezettség, satöbbi, márpedig ezeket a paramétereket nem igazán lehet számszerűsíteni és statisztikai táblázatokkal összehasonlítani. Elismerem, hogy a harceszközök (repülőgépek, harckocsik, hadihajók, stb.) száma és műszaki paraméterei nagyon lényeges összetevői egy hadsereg hatékonyságának, de nem kizárólagosak.

És akkor nem is beszéltünk az olyan, államokra jellemző fogalmakról, mint például a politikai nyomáshányados*, amit úgy kapunk meg, hogy a vizsgált országgal szárazföldileg határos államok lakosságának számát összeadjuk, majd elosztjuk a vizsgált állam lélekszámával. Minél kisebb ez a szám, az adott ország annál komolyabb tényező lehet a saját régiójában (gazdasági, politikai, katonai). Ez a biztonságpolitika egyik kevéssé ismert, de véleményem szerint továbbra is elég lényeges viszonyítási pontja és mérőszáma, haditechnika ide vagy oda. Persze az se mindegy, hogy melyek azok a szomszédos országok, hogy milyenek a külkapcsolatok a szóbanforgó régióban, na meg a védelmi-katonai szövetségeket sem lehet figyelmen kívül hagyni.

Ezek után az már a laikusok számára is nyilvánvaló, hogy a biztonságpolitika nem egy egzakt tudomány, de ettől függetlenül jó móka ilyesmit számolni és elgondolkozni például azon, hogy a történelem folyamán hogyan változott a politikai nyomáshányados egyes (még létező vagy már megszűnt) államok esetében. Gondoljunk csak az elmúlt 35 (vagy 150) év európai határmódosulásaira…

Néhány európai ország politikai nyomáshányadosa 2022-2023-as adatok alapján (ha nem szúrtam el a matekot):

Németország: 2,02

Franciaország: 3,11

Románia: 3,25 (az európai posztkommunista országok közül a legalacsonyabb)

Csehország: 4,86

Horvátország: 5,51

Ukrajna: 6,28

Szerbia: 7,04

Lengyelország: 7,83

Magyarország: 8,68

Szlovákia: 18,92

Ausztria: 19,58

Észtország: 105,98

És hát Liechtenstein: 446,48, az USA: 0,49 :-) Kína és Oroszország pnyh-értékét nem számoltam ki, hogy nektek is maradjon valami sikerélmény.

*: a politikai nyomáshányados fogalmát egy magyar katonatiszt és geopolitikus, Kóbor János (az omegásnak csak a névrokona!) találta - és dolgozta - ki még főhadnagy korában, valamikor az 1930-as évek közepén. Mai szemmel talán már egy kicsit túldimenzionáltnak tűnik a lakosságszám jelentősége egy 21. századi állam életében, de biztonságpolitikai paraméternek - a sok között egynek - megteszi.