Alig valamivel több, mint 200 évvel az iszlám megalapítása után az új vallás már Európában is elkezdett terjeszkedni. 827-ben arabokból, andalúziai mórokból és berberekből álló csapataik (akiket a bizánciak összefoglalóan szaracénoknak neveztek) elkezdték Szicília meghódítását, ami nagyjából hetven év múlva be is fejeződött: a legnagyobb itáliai szigeten megalakult a Szicíliai Emirátus, ami később Szardínia és Korzika egy részére is rátette a kezét.
A szaracénok nem elégedtek meg ennyivel és 1005-ben megtámadták a toszkánai Pisa városállamot, ami légvonalban kábé 700 km-re fekszik Palermótól, a szicíliai muszlim állam akkori fővárosától (arabul Balharm volt a neve). A pisaiak elsősorban kereskedelemmel foglalkoztak, tehát nem igazán értettek a hadviseléshez, de a vészhelyzet a leghatékonyabb tanító: néhány év alatt a kereskedőhajóik átalakításával létrehoztak maguknak egy jelentős haditengerészetet és felvették a muszlimok által eléjük dobott kesztyűt. Fokozatosan visszaszorították a támadókat, majd - Genova segítségével - ostrom alá vették a nagyjából 100 ezer lakosú Palermót. A csatákban számos szaracén hajót elsüllyesztettek és feldúlták Észak-Szicíliát, valamint a szintén muszlim Észak-Afrika egyes részeit. Az ilyenkor szokásos hadizsákmányt hajókra pakolták és visszavitték Pisába.
A pisai városvezetés - több évnyi vita után - úgy döntött, hogy a zsákmányt (jelentős mennyiségű aranyat, ezüstöt, drágaköveket, stb.) egy hatalmas székesegyház építésére fordítják. És mivel egy ilyen építmény nem létezhet harangtorony nélkül, ezt is tervbe vették. Mivel a korszak hemzsegett a lokális háborúktól, amiket a változatosság kedvéért már nem a muszlimokkal, hanem más itáliai városokkal folytattak (például Firenzével, Genovával, Paviával, Luccával), a harangtorony építése elég komoly csúszásokat szenvedett: csak 1372-ben fejezték be, ráadásul valami tervezési hiba miatt (valószínűleg nem tanulmányozták eléggé az altalaj összetételét, sűrűségét és teherbírását) már akkor megdőlt egy kicsit.
Amúgy a pisai ferde torony második világháborús történetéről ebben a posztban emlékeztem meg:
A pisai dilemma
1944 augusztusában az amerikai hadsereg megközelítette Pisát és felvette a harcot az oda magukat befészkelő németekkel. Mivel a támadó amerikaiaknak gyanúsan pontosnak tűntek a védekező német tüzérség találatai (a Nebelwerfer, ez a vontatott rakéta-sorozatvető komoly veszteségeket okozott soraikban), kisakkozták, hogy a teljesen sík toszkán vidéken léte…
Summa summárum: a világ talán leghíresebb keresztény harangtornyát közvetetten bár, de a muszlimoknak köszönhetjük. Azt is mondhatjuk, hogy ez is a sors fintora...
Hiányos műveltségemet (avagy lyukas memóriámat, ez még nem eldöntött) jelzi hogy csak most tudtam meg hogy ez egy harangtorony :D