A nagy túlélő

Mindannyian ismerünk olyan történeteket, amelyek középpontjában a szerencse áll, s olyanokat is, ahol a pech a főszereplő. Hogy Jamagucsi Cutomu sztorija melyik kategóriába tartozik, döntse el mindenki maga.

A Mitsubishi iparvállalat 29 éves hajóépítő mérnöke 1945. augusztus hatodikán reggel éppen elhagyni készült Hirosimát (ahol hivatalos kiküldetésben tartózkodott), amikor úton a pályaudvar felé eszébe jutott, hogy az irodában felejtette a hankóját, ezt a személyre szabott pecsétnyomót, ami az aláírását tartalmazza, s amit Japánban arra használtak, hogy magánjogi dokumentumokat (például leveleket) hitelesítsenek vele. Cutomu leszállt a villamosról és visszafordult a kikötő felé, ahol dolgozott.

A helyi pontos idő 08:15:17 volt, amikor tőle nagyjából három kilométerre, 600 méteres magasságban felrobbant az általunk ismert történelem első olyan atombombája, amit éles háborús körülmények között, valódi célpont ellen vetettek be. A mérnök túlélte a támadást, szemben körülbelül 70-90 ezer emberrel, akik nem. Igaz, elég súlyos égési sérüléseket szenvedett és a bal fülére maradandóan meg is süketült. A következő éjszakát a lebombázott városban töltötte, de másnap az első adandó alkalommal hazatért szülővárosába és állandó lakhelyére.

Ezt a várost úgy hívták, hogy Nagaszaki.

Itt orvosi ellátásban részesült, ki is írták betegszabira, de Jamagucsi mérnök igazi japán munkavállaló volt, úgyhogy kilencedikén reggel lelkiismeretesen bement a munkahelyére. Itt a főnöke berendelte magához és kifaggatta, hogy mit is tapasztalt három nappal korábban Hirosimában. Amikor Cutomu elmesélte, hogy nem szőnyegbombázás, hanem egyetlen robbanás döntötte romba a város felét, a főnöke elnézően mosolygott, ingatta a fejét és részletesen elmagyarázta, hogy miért képtelenség, amit mond. Ekkor tizenegyet mutatott az irodai óra. Majd röviddel ezután, 11:01:15-kor egy órási detonáció hallatszott, s tőlük délkeletre egy gigantikus füstgomba, majd tűzgömb keletkezett: a második atombomba is felrobbant.

Nem húzom tovább a történetet, s már csak annyit mondok, hogy ezt követően Jamagucsi Cutomu még 55 évet élt: 2010 januárjában, a 94. életévében hunyt el gyomorrákban. Ti pedig eldönthetitek, hogy a történelem egyik legpechesebb vagy legszerencsésebb emberei közé tartozik.

Becslések szerint mintegy 50-60 olyan ember volt, aki mindkét atomcsapást túlélte, de - amennyire én tudom - Cutomu az egyetlen, akinek erről hivatalos papírja is volt. Persze javítsatok ki, ha tévednék. Nyugodjék békében.